Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2014. december 9-ei ülésnapján elfogadott „A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével ... - DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
182 DR. BÁRÁNDY GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azért annak legalábbis örülü nk, hogy legalább itt a többségi vélemény előadója nem az ellenzék hibájaként rótta föl, mint ahogy Vécsey képviselő úr tette azt, hogy ez a törvény nem felelt meg az alkotmányossági kritériumoknak, és a köztársasági elnök visszaküldte. Sok abszurdat hallo ttam már ebben a Házban, de azt hiszem, hogy ez volt az egyik legnagyobb. Ami a bizottsági ülésen megtörtént, és amit képviselőtársam nem mondott el, az többek közt az volt, hogy frakciónk felszólalójaként én egyetértettem államtitkár úrral abban, hogy van mit megköszönni a köztársasági elnöknek a Fidesz részéről. Van mit megköszönni, mert a köztársasági elnöknek ezt a törvényt - az én meglátásom szerint, a mi meglátásunk szerint - nem újra vagy ismételt tárgyalásra kellett volna visszaküldenie az Országgyű lésnek, hanem az Alkotmánybírósághoz kellett volna küldenie. Ezt a köztársasági elnök átirata támasztja alá leginkább, ahol a vétó szerint is a közösségi jognak nem megfelelőség az egyik ok, amiért az Országgyűlésnek ma ismét tárgyalni kell ezt a törvényt. Azonban, hogyha a köztársasági elnök ezt így látta, akkor a hatályos jogszabályok alapján az Alkotmánybírósághoz kellett volna küldenie. A mi meglátásunk szerint ez azért nem történt, hogy a kormánypártoknak lehetősége legyen arra, hogy még ez évben ismét elten elfogadják ezt a törvényt; hogyha az Alkotmánybírósághoz küldi a köztársasági elnök, akkor nyilvánvalóan ez nem lehetséges. A helyzeten nem változtat ez a javaslat, ugyanis bármilyen megkülönböztetésnek a közérdeken alapuló kényszerítő oka kell hogy legyen, és az alkalmazott intézkedéseknek e közérdekű cél megvalósítására alkalmasnak és a céllal arányosnak kell lennie. Éppen ezért, amit államtitkár úr megfogalmazott a válaszában, az az én meglátásom szerint nem állja meg a helyét, mert lehet, hogy egy problémát kezel, de az arányosság kérdését biztos, hogy nem kezeli. Idézte a köztársasági elnök az Európai Bíróság egyik ítéletét - erre képviselőtársam is utalt az előbbi felszólalásában , ami felhívja a figyelmet arra, hogy az ország gazdaságának a véd elmére vagy a költségvetési egyensúlynak az adóbevételek növelésével való helyreállítására az ilyen megkülönböztetés bevezetése érdekében érvényesen nem lehet hivatkozni. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatával alátámasztott elnöki kifogás szerint az alkalm azott szabályozás a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését veti fel. Annak ellenére, még egyszer mondom, hogy államtitkár úr próbált egy magyarázatot találni, én úgy gondolom, hogy azzal együtt sem ad ez a módosító javaslat valódi és érdemi választ a köztársasági elnök vétójára, legalábbis ami a javaslat közösségi jognak meg nem felelését illeti. Egy gondolat még: az, mint ahogy ott is elmondtuk, hogy a piacon lealkudnak 50et 15re, attól még az nem teszi az elvi kérdést megalapozottá, illetve az el vi kérdésre nem ad választ, éppen ezért a jogsértésre sem, de ennek további kifejtését majd a vitára tartogatjuk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne most felszólalni. Glattfelder Béla államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó. GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyek, Urak! A törvényjavaslat tartalmazott egy passzust, amelyik alapve tően azt tartalmazta, hogy kereskedelmi vállalatok két évnél hosszabb időn keresztül veszteségesen ne működhessenek. Ennek a javaslatnak az alapvető célja az volt, hogy ne alakulhassanak ki monopóliumok, mert ha monopóliumok alakulnak ki, akkor nyilvánvaló an annak az a következménye, hogy azok vissza tudnak élni a gazdasági erőfölényükkel, és hosszabb távon ez egész biztos, hogy drágább élelmiszerhez fog vezetni. Tehát a törvényjavaslat ezen passzusának az eredeti célkitűzése a vásárlók
