Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 16. kedd (41. szám) - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
105 Tisztelt Képviselőtársak! A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1jei létrejöttével megvalósult horizontális és egyben működési integráció már biztosította a területi szinten meglévő erőforrások megyénként és a fővárosban egységes szervezetben, egy költségvetési szervben történő hatékonyabb felhasználását. A kormányhivatalok részeként kerültek továbbá visszaállításra, figyelemmel a célszerűségre és több évszázados hazai államigazgatási tradíciókra is a járási, fővárosi, kerületi hivatalok, amelyek az államigazgatás legalsóbb szint ű szervezeti egységeiként kerültek meghatározása, elsősorban a vidéken élők lehetőségeinek a bővítésére. Ez a kormányhivatali modell került most a törvényjavaslat keretében továbbfejlesztésre, részben területi államigazgatási szervek és államigazgatási fel adatok kormányhivatalokba történő további integrálásával, részben a belső struktúra, továbbá az irányítási rendszer felülvizsgálatával. Jelenleg a kormányhivatalokon kívüli területi államigazgatási szervek változatos szerveződésűek mind szervezetre, mind i lletékességre, hatáskörük már nem kizárólag hatósági igazgatási jogkörökből áll. A törvényjavaslat, illetve a végrehajtási jogszabályok eredményeképpen két további területi államigazgatási szerv kerül egységesen integrálásra: a környezetvédelmi és természe tvédelmi felügyelőségek, valamint a bányakapitányságok. Ezen területi államigazgatási szervek azok, amelyeknek tevékenysége elsősorban hatósági jellegű, és könnyen illeszkedik a kormányhivatalok azon szolgáltató portfóliójához, amelyet az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtanak. (15.20) Mindezek mellett további államigazgatási feladatok is átkerülnek a kormányhivatalokhoz, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalainak az állampolgárokat közvetlenül érintő baleseti megtérítési fel adatai, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a honosítottak anyakönyvezésével összefüggő feladatai, valamint a Magyar Államkincstár családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatai is. A legjelentősebb, állampolgárokat érint ő változás épp a családtámogatásokkal - például családi pótlék, anyasági támogatás - összefüggően kerül bevezetésre, azzal, hogy az eddigi megyei szintű ügyintézés a járási hivatalokban kerül biztosításra. Jelentősen könnyebb, olcsóbb és gyorsabb hozzáféré st biztosítanak így az állampolgárok számára ezen szolgáltatásokhoz. Tisztelt Ház! Az egyes területi államigazgatási szervek, illetve feladatok integrációjának időpontja egységesen 2015. március 1je. Az integrálódó szervezetek, szervezeti egységek ugyanak kor már nem a meglévő szakigazgatási szervi struktúrába, hanem egy belső integráció útján létrehozott egységes kormányhivatalba épülnek be. A kormányhivatali szervezet bővülésének egy minőségi változás is az előfeltétele. Egyrészt a hivataloknak alkalmasna k kell lenni a megnövekedett feladat és létszám mellett is az integráns működésre, másrészt a szolgáltató állam elvéből fakadóan a lakossági szolgáltatásokat jelentősen fejleszteni kell. Mindez egységes hivatalt feltételez, mert a méretnövekedésből fakadóa n csak ez garantálhatja a működőképességet. A fővárosi és megyei kormányhivatalok a teljes magyar közigazgatás legkomplexebb feladatrendszerrel bíró szervezetei. A javasolt integrációt követően a kormányhivatali feladatkataszter szinte teljes területi álla migazgatási feladatkatasztert fog jelenteni. Az egységes kormányhivatal modellje egységes szervezetet, egységes vezetést igényel mind megyei, mind pedig járási szinten. Mindennek eredményeképpen valamennyi szakmai és funkcionális feladat fő felelőse a korm ánymegbízott, illetve a járási hivatal vezetője. Ez alapján a hatáskörök címzettje értelemszerűen a kormányhivatal és a járási hivatal lesz. Ennek elsődleges eredménye, hogy irányítás szempontjából és szakmailag is egyértelművé válik a felelősségi rendszer , a kormánymegbízott már nem csak a feladatok ellátásához szükséges feltételrendszer biztosításáért felel. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a kormánymegbízottak eddig is felelős vezetőként nyilvánultak meg, képviselve a szakmai döntéseket ténylegesen me ghozó szakigazgatási szervek állásfoglalásait, elősegítve ezzel a kormányzati tevékenység egységességét.
