Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 16. kedd (41. szám) - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
104 DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Úgy gondolom, mindannyian egyetértünk abban, hogy a közigazgatás hatékonyságának és az állam szolgáltató jellegének biztosítása kiemelkedően fontos az ország versenyképességének és a gazdasági növekedés feltételeinek javítása, az újraelosztás mértékének csökkenése miatt. Az államigazgatás célja nem a bürokratikus fékek fenntartása, hanem a gazdaság és a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása, a közérdek megfelelő érvényesítése mellett. 2010ben a választópolgárok bizalmából hatalomra került kormány elsődleges feladata volt az ország újjáépíté se abból a szocialista kormányzás által okozott gazdasági és morális válságból, amely a megelőző években egyfelől a világgazdaság állapota, másfelől pedig a hazai társadalmi és politikai viszonyok eredményeképpen kialakult. Ennek keretében az elmúlt ciklus ban az állam megújításának kiindulópontjaként elfogadásra került az Alaptörvény, valamint megkezdődtek a nagy ellátórendszerek, így a közoktatás, az egészségügyi rendszer, valamint az államigazgatás és az önkormányzati rendszer átalakítását célzó intézkedé sek. A kormány szándéka, hogy az állami szolgáltatások a tág értelemben vett közösségek, vagyis a családok, vállalkozások, önkormányzatok, végeredményben a társadalom egészének megerősödését segítsék elő. Az államigazgatás működése tekinteté ben az elsődleges célkitűzés az állampolgárok bizalmának visszaszerzése volt, aminek leépülése már a szocialista államberendezkedés idején megtörtént, és amiben érdemi változást, előrelépést a rendszerváltást követő húsz év különböző kísérletei sem hoztak. Az ügyfelek és az ügyek elvesztek az egyre szerteágazóbb szervezetrendszerben; nem a rosszindulat vagy a hozzá nem értés miatt, hanem mert a felelősségi és illetékességi viszonyok túl szövevényessé, kiszámíthatatlanná váltak. Több esetben tetten érhető vo lt a párhuzamosság a különböző szervezetek között. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állammal szembeni bizalom visszaszerzése csak fokozatosan történhet, ugyanakkor az elmúlt kormányzati ciklusban számos, a közigazgatás fejlesztését jelentő intézkedéssel siker ült ennek irányába elmozdulni. Ilyen intézkedés volt a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályainak ügyfélbarát újraszabályozása, az általános ügyintézési határidő csökkentése, a megyei és járási szintű ügyintézési lehetőségek megteremtése, vala mint egységes ügyfélszolgálatokként az első kormányablakok kialakítása és fokozatos kiépítése az okmányirodák bázisán. Mindezek az intézkedések azonban a közigazgatás átalakításának csak bevezető lépéseit jelenthetik abba az irányba, amelynek célja a szolg áltató állam kialakítása. Szolgáltató államként olyan szervezet kialakítása a cél, ahol az állami hivatalok nem aláfölé rendeltségben vannak az ügyféllel, hanem lehetőleg mellérendeltségi viszonyban, amelynek során a hatóság képviselőiben tudatosul, hogy a napi munkavégzésük célja az ügyfelek boldogulásának elősegítése céljaik megvalósításának eszközeként. Ennek keretében a közigazgatásnak nemcsak passzív szemlélőinek kell lennie a körülötte zajló folyamatoknak, hanem aktívan elő kell segíteni mind az álla mpolgárok mindennapjainak élhetőbbé tételét, mind a vállalkozások versenyképességének javítását. A szolgáltató államnak a közigazgatás minden szegletében érvényesülnie kell, így a mainál is rövidebb ügyintézési határidők biztosításában, az egységes államig azgatási, pénzforgalmi és más közszolgáltatásokat is nyújtó ügyfélszolgálatok kialakításában, a teljes körű elektronikus ügyintézés lehetőségeiben, illetve az elvégzett szolgáltatásokkal lehetőleg arányban álló díjrendszerben is. A szolgáltató állam kialak ításának következő lépését jelenti az Országgyűlés által most tárgyalt, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a korábban vázolt folyamat szervezeti kereteit teremti meg. A törvényjavaslat biztosítja a fővárosi é s megyei kormányhivatalok, valamint a járási és fővárosi kerületi hivatalok működésének megújítását annak érdekében, hogy egy mainál hatékonyabban és egyszerűbben működő kormányhivatali rendszer kerülhessen kiépítésre.
