Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
884 Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, az MSZP részéről: „Jönnek vagy mennek?” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szé pen, elnök úr, és köszönöm annak a néhány képviselőnek, aki még ebben a hajnali órában itt tartózkodik a parlamentben. Ha már ’56ról beszéltünk, a mai nap többször elhangzott e Ház falai között, hogy vajon hányan is hagyták el mostanában ezt az országot. Abban megegyezhetünk, hogy többségében mindenki egyetértene vele, hogy többen, mint ’56 után. Az elmúlt öthat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása Magyarországról. Egy szakértő szerint ma már a gyermekvállalási korban lévők 78 százaléka külfö ldön tartózkodik, míg egy évtizede ez az arány 12 százalék volt. Ezzel kapcsolatban az utóbbi hónapokban én több kérdést is feltettem Balog miniszter úrnak. Miniszter úr azt állította a „Mit tesz a kormány azért, hogy ne növekedjen tovább a szülőképes kor ú nők kivándorlása, illetve hogy több gyermek szülessen?” címmel beadott kérdésemre adott válaszában, hogy 94,7 ezer magyar dolgozik külföldön. Ehhez képest a kormány honlapján éppen a válasz megküldésének napján az jelent meg, hogy NagyBritanniában a mag yar állampolgárok száma meghaladja a százezret, a nem magyar állampolgárságú magyarokkal együtt pedig a 200 ezer felé közelít. Emlékszünk, hogy korábban Matolcsy György félmillióra becsülte a kivándorlók számát. Mindezek miatt újabb kérdést tettem fel, hog y most akkor csökken vagy nő a kivándorlók száma. Akkor azt a választ kaptam Rétvári államtitkár úrtól, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárok létszámát kutatói becslések - az Európán belüli országokat is figyelembe véve - összességében mintegy 280300 ezerre teszik. Akkor pontosan hányan is dolgoznak külföldön, 95 ezren vagy 300 ezren? Mert a két válasz nem egyezett sehogy sem. Majd a KSH 2014. október 15ei sajtótájékoztatóján 350 ezer emberről beszélt. Már most tényleg zavarban vagyok, hogy melyik adat lehet vajon az igaz. Az is meglepő, hogy a kormányzat szerint a Németországból hazatérők száma dinamikusan növekszik: 2010ben 20 ezer, 2011ben 24 ezer, 2012ben 27 ezer és 2013ban 34 ezer magyar állampolgár tért vissza Németországból. Hozzátette, hogy nincs okunk feltételezni, hogy más országok esetében ettől eltérő tendencia lenne érvényben. Lehet, hogy Németországból visszajönnek, de például Angliába növekszik a kivándorlók száma. Szeretném felhívni a figyelmét egy nemrég megjelent felmérésre a k ormányzatnak, amely bár nem reprezentatív, de érdekes információkat tartalmaz a kivándorlók egy csoportjáról. Eszerint az átlagos magyar, aki a szigetországba kivándorolt, iskolázott, fiatal és alig két éve költözött ki az Egyesült Királyságba. A kutatás s zerint a gazdasági helyzet miatt elvándoroltak egyáltalán nem akarnak hazajönni, legalábbis a következő öt évben semmiképpen. Ma már nem minden harmadik 30 év alatti fiatal gondolja úgy, hogy külföldre akar távozni, hanem minden második, 50 százaléka a mag yar fiataloknak. Nagyon sok kérdést lehet ezzel kapcsolatban feltenni, hogy akkor most jönnek vagy mennek a fiatalok; hányan is akarnak kivándorolni; hányan vannak kint ténylegesen külföldön; hány család költözött el az elmúlt négy évben. Itt még, mert las san lejár az időm, ebből a sajtótájékoztatóból néhány mondatot idéznék, amit a KSH tartott: „A migrációs statisztika rendszerszintű fejlesztéséhez az adminisztratív adatrendszerek integrálására van szükség. Javasoljuk egy olyan, az államigazgatás különféle szereplőiből létrehozott állandó, a migrációval és annak társadalmi hatásaival foglalkozó testület létrehozását, amelyik össze tudja hangolni a szerteágazó államigazgatási és más nyilvántartásokat, valamint támogatni, kezdeményezni képes a statisztikai és egyéb vizsgálatok adatrendszerének folyamatos felülvizsgálatát.” (2.40)
