Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
841 Ház, akkor egy év alatt le lehetett volna zárni, és valóban igazságos, megnyugtató helyzetet lehetett volna kihozni ebből. Tehát most jelen pillanatban két súlyos probléma van, amit ebben a kis törvényjavaslatban valamilyen módon megpróbálunk orvosolni. Egyrészt hogy meghoztuk azt a döntést, a parlament gyakorlatilag szinte egyhangúlag, hogy moratóriumot rendeltünk el a lakások kiürítésére, a végrehajtási eljárások folytatására, ez gyakorlatilag a törvény erejénél fogva szünetel. Egy megoldás, egy félmegoldás látszólag megszületett, és itt van a miskolci probléma, amely pedig azt szeretné megoldani, hogy több lakás legy en, a lakásokat lehessen felújítani, tisztességgel rendben tartani, ezekbe a lakásokba költözzenek be olyan emberek, akik Miskolcon élnének, Miskolcon dolgoznának, akik helyben végeznének munkát. Nagyon szép elvek. Nagyon szép elvekről beszélünk, hiszen az önkormányzatnak feladata a lakossága otthonhoz jutása, hogy mindenkinek megfelelő otthona legyen. Feladata az, hogy a környezetünk élhető legyen, ezek a lakások élhetők legyenek, a környezetüket rendben tartsák. Ez minden esetben egy fontos folyamat. Ez e gy nagyon szép elv. Nagyon szép elv az is, hogy ne kerüljenek utcára emberek, hogy mindenkinek meglegyen a fedélhez való joga, hogy moratórium legyen, amíg nem lesz meg a végső döntés, addig senkit ne lakoltassanak ki, azonban itt ez a két elv összeütközik . Összeütközik, és ezt próbálja valamilyen módon a törvényjavaslat feloldani, hogy vane erre megoldás, a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Hát egy biztos, hogy erre megoldás, jó megoldás jelen esetben nincsen. S ha itt nézzük, akkor még ké t alapelvi összeütközést is láthatunk, illetve két alapelv ütközik össze ebben az esetben. Annak idején, amikor a rendszerváltás lezajlott vagy elkezdődött, hatalmas társadalmi viták folytak a tulajdonjogról. A szocializmusban nyilván a társadalmi tulajdon , tehát az állami tulajdon, illetve az azt megtestesítő tulajdoni formák, mint a tanácsi tulajdon, ezek kiemelt tulajdonnak minősültek, amely gyakorlatilag magasabb rendű tulajdoni forma volt, mint a saját, mint a magántulajdon, amit majdhogynem nem is leh etett így nevezni. Azt gondolom, jelen pillanatban ez a törvényjavaslat az 19888990ben kikristályosodott tulajdonjogi egyenlőségi jogelvet fogja megsérteni, hiszen valahol visszatérünk ahhoz, hogy igen, vannak azok az emberek, akiknek volt tulajdona, vo lt egy lakásingatlana, és azokat jelen pillanatban végrehajtás alá vonták. Van egy másik része, egy kisebbik része, ahol a végrehajtást kérő nem egy magánszemély, nem egy bank, nem egy cég, hanem egy önkormányzat, és ezt kiemeljük az összes többi közül, és azt mondjuk, hogy ebben az esetben azt az elvet, hogy moratórium van a kilakoltatásra, nem fogjuk figyelembe venni, csak azért, mert önkormányzati, illetve állami tulajdonjogi igény áll mögötte, a végrehajtást kérő mögött. Akkor vehetjüke azt, hogy külön bözőnek tekintjük a tulajdoni igényeket? Különbözőe, ha én magántulajdonosként, cégként, kft.ként vagy bármiként kérem, mint ha az önkormányzat vagy az állam teheti meg? Ha ezt megtesszük, akkor milyen alapvető jogelvet fogunk megsérteni ezzel, súlyosan megsérteni, illetve áthágni? Ez egy nagyon fontos kérdés, mindamellett ahogy elmondtam azt is, hogy nagyon szép, ami le van írva ebben a törvényben. Nagyon szép az, hogy felújítást vállal az önkormányzat. Felújítja, felújíttatja, hogy a munkahelyteremtést, az otthonteremtést fogja ezzel támogatni, hogy a településen munkavállalók számára biztosítja ezt a lehetőséget, hogy ott fognak dolgozni, bérlakást fognak kapni. Ez a gyermekvállalást is elő fogja segíteni a településen. Lakhatóbbá, élhetőbbé válik a tel epülés. Minden szempontból egy jó dolog. De lehete egy alapvető tulajdonjogi elvet ezáltal áthágni? Ha megnézzük, hogy kinek az érdeke mindez az új jogszabály, egyértelműen azt látjuk, hogy önkormányzati érdek. Láttuk azt is, hogy sokszor egyéni érdekből is születtek jogszabályok, születtek nemcsak az elmúlt négy évben, hanem születtek azóta is. Itt most egy miskolci érdek miatt lenne keresztülhágva egy országos elv, hogy szabade ezt megtennünk ebben az esetben, ez is szintén egy olyan kérdés lesz. Az elő ző felszólalásból végül is hallhattuk az érdekeket, amelyek ennyire nem lettek eklatánsan megfogalmazva még, hogy ha jól értettem, tulajdonképpen 173 lakás végrehajtási jogát vásárolta
