Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
838 Azt hiányolta, hogy konstruktív javaslatok nem érkeztek ellenzéki részről, ezért egy picit erről mondanék én is néhány mondatot, mert egészen más a valós helyzet, és azt gondolom, ha ön t természetesen a miskolci választók az 1es körzetben megbízták, és túl vagyunk egy választáson és most egy másikon, akkor mondjuk el, hogy a 2es körzetben meg engem bíztak meg azzal, hogy képviseljem őket. Ebből kifolyólag azt gondolom, feladatom is, ho gy az én szempontomból is bemutassam a miskolci helyzetet. Azt tudom önnek mondani, hogy az a fajta helyzet, ami kialakult az Avason, 20062007 táján kezdődött. Bűnszervezetben, vélhetően bűnszervezetben, hiszen itt még zajlanak eljárások, több szá z ingatlant érintően bűncselekmények valósultak meg. Ezáltal olyan személyek, olyan családok kerültek Miskolcon elsősorban az Avaslakótelep hétköznapjaiba, egyes lakásokba, akik nem fizették a közös költséget, eleve bűncselekmény révén jutottak lakóingatl anhoz, és hát a lakókörnyezetet ellehetetlenítették. Ez a Fészekrakóügy, így nevesült ez a hétköznapokban, ezt hívjuk annak. Az igazsághoz hozzátartozik az, hogy 2008ban egy MSZPs önkormányzati képviselő tett feljelentést ebben az ügyben először az Avas on, elindult ebben az ügyben a nyomozás, és világossá vált már akkor, hogy egy jelentős visszaélésről van szó. Azóta is zajlik eljárás, történt ebben már sok minden, jogerős ítélet is van az ügyek egy részében, hiszen több ügy is zajlik egyszerre. Azonban az látszik, hogy ez az elhúzódó bírósági szakasz nyilvánvalóan nehezíti, illetve akadályozza az ottani probléma megoldását. Ezért lépett már akkor, 20092010ben a városvezetés, több ingatlan tulajdonosaként belépett, tulajdonjogot szerzett. Itt felújításo kra került sor. Örömmel látom itt az előterjesztésében egyébként azt a kötelezettségvállalási feltételt, ugye, az önkormányzatok részéről, hogy fel kell újítani ezeket az ingatlanokat vagy felújíttatni, támogatni kell a munkahelyteremtést, munkaerőmegtart ást, a helyben maradást. Ezek nagyon fontos célok. Ezeket a célokat tartotta szem előtt 20092010 táján is az akkor MSZPs többségű önkormányzat, amikor az így kiürített, majd felújított ingatlanokba rendőröket költöztetett. Tehát rendőrlakások jöttek létr e az Avason. Azt gondolom, ez fontos ügy volt, a közbiztonság szempontjából sem volt elhanyagolható. Ezért a 2010es költségvetésben elkülönített az önkormányzat 300 millió forintot ennek a programnak a folytatására. Ezt az önök önkormányzata, az önök több sége már 2010 őszén, az önkormányzati választás után nem használta föl, azóta sem használta föl, leállította ezt a programot. Ez szerintem hiba volt. Ezt csak azért mondom, mert így kerek az ügy. Az akkori folyamatokat folytatni kellett volna. 2010 nyarán, amikor először tárgyalta az Országgyűlés a kilakoltatási moratóriumot, rögtön a kormányváltás után, akkor több ellenzéki képviselőtársammal együtt jeleztük, hogy itt gond lesz, hiszen a kilakoltatási moratórium ezekre az ingatlanokra is vonatkozni fog, ez akadályozni fogja ennek a problémának a megoldását. (22.50) Ezért már akkor módosító javaslatot nyújtottunk be ehhez a jogszabályhoz, ezt önök leszavazták. Folyamatosan javasoltuk a moratórium ezekre az ingatlanokra való kiterjesztésének megakadályozását; nyitottak voltunk mindenféle jogi konstrukcióra, nem rejtettük véka alá, hogy azért teszünk javaslatokat, hogy ezt az ügyet megoldjuk, önök folyamatosan leszavazták ezeket a javaslatainkat. Aztán továbbmentünk, hiszen ahogy teltek az évek, a probléma egyr e jobban eszkalálódott, és látszott, hogy a miskolci közéletet meghatározó témáról van szó, az avasi hétköznapokat ellehetetlenítő problémáról. Ezért egy javaslattal éltünk, azt mondtuk, hogy nagyon sok mindenre költ a központi költségvetés, nagyon sok fel esleges dologra, luxuskiadásokra is fordítja ezeket az összegeket, ezért azt gondoljuk, hogy talán annyi egy ilyen feszült szociális helyzetben járhat Miskolc megyei jogú városnak, hogy egy elkülönített összegből próbálja ezt a problémát kezelni. Ennek két célja lett volna; egyrészt, hogy az ingatlanokat megszerezze valamilyen módon az önkormányzat. Itt nagyjából kétszáz ingatlanról beszélünk, csak azoknak mondom, akik talán nincsenek benne ezekben a hétköznapokban. A másik, ami az évek során egyre súlyosbo dó probléma
