Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
603 de kétségtelen volt, hogy volt egy olyan, a kormánytól teljesen független apparátus az ÁSZ mellett, amely józan számításokon alapuló szakmai munkát végzett annak érdekében, hogy költségvetést megalapozottan el lehessen foga dni. Az Állami Számvevőszék idén olyan anyagot készített, amely nemcsak a zárszámadás eredményét mutatja meg nekünk, hanem egy elemzést is mellé tett az ÁSZ. Ezt külön meg szeretném Domokos elnök úrnak köszönni, hiszen én magam is mondtam ezt a költségveté s korábbi vitáiban, hogy az ÁSZnál jelentős szaktudás, szakértelem halmozódott föl. Ez a szellemi tőke képes arra, hogy egyes folyamatokat elemezzen, és egy olyan átfogó és tömör, valóban színvonalas elemzői munkát tett le az ÁSZelnök úr most az asztalra , ami, úgy gondolom, minden képviselő munkáját segíti. Tudom, hogy nem lesz ebből tömeges olvasmány, nem lesz ebből bestseller, mert nagyon kevés embert érdekelnek a hasonló irományok, de akit érdekel, annak viszont úgy gondolom, fontos a véleménye. Én kif ejezetten örülök ennek az elemzői munkának. Érdemes megnézni az előbb emlegetett államadósság alakulását is. Akkor, amikor beköszöntött 2008 őszén a gazdasági válság, Magyarország óriási problémákkal nézett szembe: államcsődveszély, Magyarország hitelminős ítésének drasztikus romlása, ezzel párhuzamosan az államadósság nagyarányú növekedése, az Orbánkormány pedig azzal kezdte meg a tevékenységét, hogy az államadósságot drasztikus mértékben csökkenteni fogja. Hat különböző költségvetési kiigazító csomag jell emezte az elmúlt éveket: Széll Kálmánterv I., Széll Kálmánterv II. Érdemes megnézni, hogy például a Széll Kálmántervben mennyire irreális elképzelések és várakozások voltak a jelenlegi állapothoz képest. Hogy is álltunk ugyanis az államadósság tekinteté ben? Amikor a kormány hivatalba lépett, 2010 első negyedévének végén kereken 82 százalékos volt Magyarország GDParányos adósságmutatója - 82 százalék , és hölgyeim és uraim, mennyi most? Meghaladja a 85 százalékot. Négy éve semmi egyebet nem hallunk, min t hogy csökken az államadósság, de a matek sajnos nem ezt mutatja. A matek azt mutatja, hogy 82ről 85 százalékra nőtt az államadósság, nem sikerült azt csökkenteni, és itt érdemes megemlíteni azt, hogy úgy került sor erre, hogy a kormány közben buzgón fog adkozott. A Széll Kálmántervet érdemes föllapozni, én megtettem. Az idei évre az államadósságnak a GDP 6570 százaléka között kellene állnia, ehelyett meghaladja a 85 százalékot. Amikor szóvá tesszük ezt a miniszterelnök úrnak itt az Országgyűlésben - meg jegyzem egyébként, jobban örültem volna, ha a miniszterelnök úr eljön a költségvetés zárszámadásáról szóló vitára, hiszen ez az ország rendkívül fontos törvényjavaslata (Tállai András: Az elmúlt 24 évben mindig itt volt! Mindig!) , akkor bizony azt mondja m indig a miniszterelnök úr, hogy hát bizonybizony, majd csökkenteni fogjuk és higgyük el neki, hogy év végére meg különböző dátumokra csökken az államadósság. Sajnos, négyéves időtávban nőtt az államadósság. Érdemes megnézni azt, hogy erre az államadósságnövekedésre hogyan is került sor. A tavalyi év is arról szólt, hogy a korábban erőszakkal államosított magánnyugdíjpénztári vagyont, ami 3000 milliárd forintot tett ki, a kormány elégette az államadósságcsökkentés oltárán. Ebből valósult meg az államadóssá g csökkentése, és ennek ellenére az államadósság egészében nem csökkent, hanem nőtt. Mi is az a 3000 milliárd forint? Hölgyeim és uraim, a magyar GDP 10 százaléka. Önmagában csak az erőszakkal államosított magánnyugdíjpénztári vagyon elég kellett volna hog y legyen ahhoz, hogy a magyar államadósság a GDP 10 százalékával csökkenjen. Ehelyett nem csökkent az államadósság, hanem nőtt. A kormányzati kommunikáció, ami az ellenkezőjét állítja, az valótlan; nem tényszerű gazdasági adatokon alapul. Azt is érdemes me gnézni, hogy a nemzetközi befektetői környezet hogyan alakult az az elmúlt időszakban. A kormány folyamatosan úgy ábrázolja, hogy a világon mindenhol óriási problémák vannak, Magyarország bezzeg jól teljesít. Most az önkormányzati választási kampányban is a kormányzati sikerpropaganda fölfelé mutató nyilacskáival volt tele az óriásplakátokon az ország, és
