Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
604 érdemes ezt megnézni, hogy ez a nemzetközi környezet vajon hogyan is alakult Magyarországhoz képest. A Fed, az Amerikai Egyesült Államok jegybankja nagysz abású gazdaságélénkítő programot hirdetett meg. Ezt folytatta: 80 milliárd dollárt pumpáltak bele az amerikaiak a gazdaságba. Ezt persze úgy tehették meg, hogy a világ legnépszerűbb tartalékvalutájaként az Amerikai Egyesült Államok pénzneme, a dollár funkc ionál, és azt az inflációt, amit a dollárban történő pénzkibocsátás jelentett, szétterítették az egész világon. Ha tetszik, ha nem, mindenki, aki dollárban kereskedett, dollárban tartotta a megtakarításait, megfizeti az Amerikai Egyesült Államok költségvet ési hiányát. Ezt aztán a későbbiek folyamán havi 55 millió dollárra csökkentették. (Dr. Szűcs Lajos nemet int.) Szűcs Lajos képviselő úr nem érti, hogy miért van így, de majd elmondom utána, meg fogom nyugtatni a képviselő urat. (Derültség az MSZP padsorai ban.) Egy mindenesetre kétségtelen: egyegy ilyen költségvetési élénkítés, mint amit az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtottak, az összes mértékadó közgazdász szerint az olyan feltörekvő piacokra, mint Magyarország, pozitív hatást gyakorol. Hiszen ez mélybe szorítja a jegybanki kamatokat az Egyesült Államokban, és az a hozamfelár, amit meg kell fizetni - az olyan, feltörekvő piacoknál, mint amilyen Magyarország - az államadósság prémiumfelárában, az egyre inkább csökken, és alacsonyabb hozamok érhetőek el. Magyarország ebből sokat tudott profitálni, tehát egészében véve a befektetői környezet az amerikai jegybanki élénkítésnek köszönhetően Magyarország számára kifejezetten pozitív volt, holott egyébként a kormány pont az ellenkezőjét üzeni: mindenhol ro mlott a helyzet, nagyon rossz volt a nemzetközi helyzet, de mi mégis jól teljesítettünk. Ez, hölgyeim és uraim, nemes egyszerűséggel nem igaz. Azt is érdemes megnézni, hogy hol volt konjunktúra a tavalyi évben a magyar gazdaságban, milyen ágazatok teljesít ettek jól. Elsősorban az a külföldi cégek által uralt feldolgozóipar húzta meg a magyar gazdasági növekedést, amely nem magyar kézben van, nem magyar gazdasági potenciált jelent, és aminek a teljesítményéről egyébként az Állami Számvevőszék által készített szakvélemény is megjegyezte, hogy ezeknek a cégeknek a GDPhozzájárulása jelentős a magyar gazdaságon belül, azonban hiába nő azonban nagymértékben Magyarországon a GDP, a foglalkoztatás bővülése mélyen elmarad ettől. Nemes egyszerűséggel azért, mert ezek nél a cégeknél olyan kevés embert foglalkoztatnak pluszban a megnövekedett termelés mellett is, hogy az gyakorlatilag nem mérhető. Ki fogunk térni majd nyilván a foglalkoztatás bővülésének egyéb adataira is, de mindenesetre egy tény: kockázatot jelent Magy arország szempontjából az, ha csak a külföldi cégekre alapozzuk a gazdasági növekedésünket. (12.10) Érdemes megnézni azt is, hogy a költségvetés a GDP hány százalékát vonja el évről évre, megnézni rövidebb távon is és hosszabb távon is ezeket a tendenciáka t. 2000 és 2004 között átlagban a GDP 43,2 százalékát vonta el a költségvetés, 2010re ez 45,6 százalékra nőtt, 2010hez képest a tavalyi évben már 47,6 százalékos lett ez a növekmény. És tessék belegondolni ebbe, mi történik Magyarországon?! A kormány arr ól beszélt - még amikor ellenzékben volt , hogy ez a magyar elvonási szint túl magas, azt csökkenteni lenne muszáj. 2010ben még, amikor Matolcsy György bejött első meghallgatására a Gazdasági bizottságba, ő is azzal érvelt, hogy túl sok az elvonás, és ez t a kormány drasztikusan csökkenteni fogja. Hölgyeim és Uraim! Itt vannak az adatok: 2010ben a költségvetés a GDP 45,6 százalékát vonta el, tavaly már 47,6 százalékot. Folyamatosan nő az elvonás aránya Magyarországon. Érdemes megné zni, hogy vajon a szomszédaink mennyiből tudnak gazdálkodni. Szlovákiában 38,7 százalékát vonják el a GDPnek, Lengyelországban 41,9 százalékot, a Cseh Köztársaságban 42,4 százalékot, szemben a magyarországi 47,6 százalékos adattal. Ez egy kiugróan magas s zám ebben a régióban, és - hozzáteszem - nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten magas.
