Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
589 konszolidációhoz, és milyen té nyezők nehezítették azt meg. Az előrevivő folyamatoknak és kockázatoknak az államháztartás egészére kiterjedő elemzésével a Számvevőszék a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat jobb megalapozását is elő kívánja segíteni. Eredményként nem a gazdaság- és k öltségvetéspolitika prioritásainak a befolyásolását, hanem a megvalósítási utak és módok kockázatainak a csökkentését kívánjuk elérni. (10.40) A jelentésünkkel ellentétben az elemzésünkben nem megállapításokat teszünk, hanem makrogazdasági adatokból kiindu lva kérdéseket, dilemmákat fogalmazunk meg, illetve a költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseire világítunk rá. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, illetve ráirányítsuk a figyelmet bizonyos összefüggésekre, hatásokra. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat. A 2013. év gazdaságpolitikai célkitűzései alapvetően négy fő prioritás köré szerveződtek. Az első a költségvetési konszolidáció. Mint már említettem, az EDPmódszertan, tehát az európai uniós módszer szerinti hiány a kitűzött 2,7 százalékos hiánycél alatt maradt, a GDP 2,2 százaléka volt, ez az Európai Unióban a 11. legjobb mutató a 28 tagország közül. A második a gazdasági növekedés elindítása. Ez a tervezett 0,7 százalékot meghaladva 1,1 százalékra teljesült, ez az Európai Un ióban a 9. legjobb mutató volt 2013ban a 28 tagország közül. A harmadik prioritás a foglalkoztatottak számának növelése. Ez a mutató a 0,5 százalékos célkitűzés felett 1,7 százalékot ért el, ez az Európai Unióban a 4. legjobb érték volt tavaly. A negyedik pedig az adósságráta csökkentése. A stabilitási törvény szerint számított adósságmutató 0,3 százalékponttal csökkent, tehát az Alaptörvényben rögzített adósságszabály teljesült. Az Európai Unió módszertana szerint számított államadósság 2013 végén 79,2 sz ázalék volt. Összehasonlításképpen, ugyanakkor az Európai Unió átlaga 88,9 százalék, azon belül az eurózónába tartozó országok adósságrátájának átlaga 95 százalék volt. Összegezve tehát: 2013ban a főbb makrogazdasági mutatók megteremtették a lehetőséget a fenntartható költségvetés és a fejlődés számára. A költségvetés bevételeire és kiadásaira, az államháztartási egyensúlyra, valamint az adósság alakulására jelentős hatást gyakorló makrogazdasági folyamatok összefoglaló jellegű áttekintése szempontjából a legfontosabb indikátorok többsége érezhetően javuló makrogazdasági környezetről tájékoztat. Ennek legfontosabb alakító tényezői a következők voltak: egyrészt a külső gazdasági feltételek javulása, másrészt a növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá vál ása, harmadrészt a kormányzati intézkedések gazdasági hatásai, valamint negyedrészt a gazdasági szereplők pozitív várakozásai. Az újraelosztás a gazdaságban keletkező jövedelmek gazdasági szereplők közötti átcsoportosítása. Az állami újraelosztás egy nagyo n vitatott téma az egész közgazdasági irodalomban, de a gazdaságpolitikában is, ezért gondolom, hogy ez az elemzésben fontos adalékokat adhat ezen összefüggésekre. Ez a mérőszám tehát a jövedelemcentralizáció, azaz az államháztartási bevételek GDPhez visz onyított aránya. Ez hétköznapi nyelven szólva azt mutatja, hogy tulajdonképpen mekkora az állam szerepe egy ország életében, illetve hogyan változik az állami feladatvállalás mérete. 2013ban a költségvetési egyenleg úgy formálódott, hogy a centralizációs arány 1 százalékponttal, az újraelosztási arány pedig 1,2 százalékponttal volt nagyobb a 2012. évinél. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az uniós támogatások 45 százalékkal, 495 milliárd forinttal növekedtek az előző évihez képest, az újraelosztás 20 13. évi 49,8 százalékos aránya pedig 0,7 százalékponttal volt nagyobb az EU28 országok átlagánál - ahol egyébként 49,1 százalék , és megegyezett az eurózóna értékével. Így Magyarország ebben a tekintetben az Európai Unióban a középen elhelyezkedő országo k csoportjába tartozik. Összehasonlításképpen: a visegrádi országokban az újraelosztás mértéke a magyarországinál alacsonyabb, Szlovákiában 38,7 százalék, Lengyelországban 41,9 százalék, a Cseh Köztársaságban 42,4 százalék volt 2013ban. Ez az a versenyző országcsoport, amelyen belül Magyarország
