Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
590 megítélését érzékenyebb kamat- és költségviszonyok között versenyképességi hátrányként is szokták megfogalmazni a hitelezők, illetve az elemzők akár Magyarországon, akár külföldön. Tehát ezért is gondoljuk, hogy ez t érdemes jobban a helyére tenni s a vitába beemelni, legalábbis elemzéseinkkel. Ellenőrzésünk ismertetése során kiemeltem, hogy 2013ban a központi költségvetés adó- és adójellegű bevételei 6,1 százalékkal, 392,5 milliárd forinttal nőttek a tény2012höz képest. A tényleges növekedés a lakosság befizetésének 2,8 százalékos növekedése mellett a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek 0,4 százalékos csökkenéséből és a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9,5 százalékos növekedéséből adódott. Ez a különbség jól jelzi azt a felgyorsult tendenciát, amely szerint az adózási szerkezet továbbtolódott a fogyasztáshoz kapcsolódó adók irányába. Ezek részaránya az adó- és adójellegű bevételekben a 2010. évi 52 százalékról ’11ben 54 százalékra, ’12ben 57,2 százalékra és ’13ba n pedig 59,1 százalékra nőtt. Az európai uniós támogatások felhasználása makrogazdasági, illetve nemzetgazdasági szempontból is kiemelt jelentőségű. 2012ben az európai uniós támogatások szintje alig haladta meg a 2011es szintet, ezzel szemben ’13ban a ’ 12. évi teljesülés 495,2 milliárd forinttal meghaladó, a már említett 1583,8 milliárd forint származott európai uniós forrásból. Ezzel párhuzamosan a 2013. évi költségvetésben megjelenő 2013. évi EUtámogatásokhoz kapcsolódó hazai támogatás is nagyobb lett 77,7 milliárd forinttal, ennyivel megnövelve a központi költségvetés tényleges kiadását a 2012. évi értékhez képest, és ezen belül kellett a hiányt kézben tartani, ezen növekedés mellett. A fejezeti kezelésű strukturális támogatási előirányzatok az év els ő felében a vártnál jóval alacsonyabban teljesültek, mivel néhány operatív európai uniós program, így a közlekedés, a környezet és energia, a társadalmi megújulás átmeneti felfüggesztése miatt az Európai Bizottsághoz benyújtott költségek elszámolása s így az uniós források átutalása nem történt meg teljeskörűen. Az év második felében azonban az Európai Bizottsággal folytatott egyeztető tárgyalások eredményeként az arányok helyreálltak, s a felfüggesztett uniós források átutalása októbernovember hónapban me gtörtént. Az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban a kockázatkezelés szempontjából ki kell emelnünk, hogy a strukturális, de különösen a kiemelt nemzeti stratégiai referenciakeretprojektek esetében olyan nagyfokú a tapasztalt időbeli ingadozás é s az előirányzatoktól való eltérés, hogy az nagy kockázatot jelent az éves költségvetési folyamat és a fejlesztéspolitikai célok megvalósítása szempontjából, miközben nyilván a források felhasználása segíti a gazdasági konszolidációt. Tisztelt Képviselő Hö lgyek és Urak! Elemzésünk összeállítása során új szempontokat, nézőpontokat is alkalmaztunk. Ilyen, hogy a makrogazdasági elemzések során többnyire alkalmazott bevételi oldalú megközelítés helyett nagy hangsúlyt fektettünk a kiadási oldal vizsgálatára. (10 .50) 2013ban a költségvetési kiadások növekedése összességében rontotta a kormányzati szektor 2013. évi egyenlegét az előző, 2012. évhez képest. A kiadások növekedése más oldalról viszont azzal a kedvező hatással járt, hogy a közvetlen állami kereslet GDParányos nagysága 0,7 százalékponttal nőtt, és így hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez. 2012ben és ’13ban az államháztartási kiadások funkcionális szerkezeti változásainak fő jellemzői is tanulságosak, ezért engedjék meg, hogy ezekről kül ön szóljak. 2013ban az állami működés kiadásainak aránya 16,8 százalékra nőtt, szemben a 2012. évi 15,1 százalékkal. Ennek oka az általános közszolgáltatási kiadások részarányának nagyarányú, közel 2 százalékpontos növekedése, amely a törvényhozási és vég rehajtási szervekre, valamint a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások emelkedésének a következménye. Másik fontos megállapítás: a jóléti funkciók finanszírozásának részaránya 2013ban 56,7 százalékra mérséklődött az előző évi 58,9 százalékhoz képest. A jóléti kiadásokon belül a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások részesedése 2013ban az előző évi szinthez képest 2
