Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Kulturális bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - TÖRŐ GÁBOR (Fidesz):
3653 szóló törvény 28. §ában fogla ltaknak megfelelő pontosítására. Ez nem politikai, hanem felelősségi kérdés. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem az elmondottak mérlegelését a javaslat támogatásakor. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr . Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár asszonyt, hogy kíváne most felszólalni vagy a vita későbbi szakaszában. (Czunyiné dr. Bertalan Judit: A végén.) Tájékoztatom, államtitkár asszony, hogy mindösszesen 10 perc időke ret áll majd a rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Kulturális bizottságban csak kisebbségi vélemény fogalmazódott meg. Megadom a szót Dúró Dóra képviselő asszonynak, 3 perces időkeretben. DÚRÓ DÓRA, a Kulturális bizottság kisebbségi véleményé nek ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés kulturális és oktatási bizottsága december 2ai ülésén tárgyalta meg a javaslatot, illetve a módosító javaslatokról történő határozathozatalra is ezen az ülésen ker ült sor. Ekkor 9 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy benyújtja a jelentést, és a bizottsági módosító javaslatot támogatja. A kisebbségben maradt ellenzéki képviselők kritikája különböző tárgykörök köré csoportosítható. Az egyik ilyen a Nemzeti Pedagógus Karra vonatkozó szabályozásnak az e törvényben is tetten érhető módosítása. Erre vonatkozóan az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a Nemzeti Pedagógus Karnak a belső szervezetalakítási feladatait is törvényben szabályozzák, tehát ne m adnak meg megfelelő szabadságot ennek az intézménynek e tekintetben. Erre vonatkozóan egy másik kritika is elhangzott, miszerint a Nemzeti Pedagógus Kar feladatait és jogait törvényben kellene felsorolni, és nem rendeleti szintre utalni. A Nemzeti Pedagó gus Karra vonatkozóan megfogalmazott kisebbségi vélemények leginkább ezek köré a tárgykörök köré csoportosultak. Ahogy Kucsák képviselő úr említette, a Törvényalkotási bizottsághoz hasonlóan nálunk is a legparázsabb vitát az a felhatalmazó rendelkezés vál totta ki, amelyik az esélyegyenlőségi törvényre hivatkozva ad a kormánynak rendeletalkotási jogot. Itt úgy fogom a kisebbségi véleményt is ismertetni, hogy magam a többségi véleménnyel értettem egyet, ám az EgyüttPM és az MSZP képviselői voltak azok, akik úgy látták, hogy ez az intézkedés lehetővé teszi a szegregációt az oktatásban, és ezért nem támogatták ezt. Míg a kormánypárti képviselők és a jobbikos képviselő is amellett érveltünk, hogy mivel ez egy rendeletalkotásra ad lehetőséget, aminek a törvény s zellemében kell folynia, ezért ez nem ad arra lehetőséget, hogy ellentétes legyen a törvénnyel. Szabó Szabolcs képviselő úr az EgyüttPM részéről kifejtette, hogy ez a magyarázat számára nem kielégítő, és ezért ezt a módosító javaslatot nem támogatta. Csak úgy, mint Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője. Ezt a vitát követően nyújtotta be a bizottság a jelentését és a bizottsági módosító javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból. - Ikotity István tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszon y. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Elsőként következik Törő Gábor képviselő úr, Fideszképviselőc soport. Öné a szó, képviselő úr. (20.20) TÖRŐ GÁBOR ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A legjelentősebb vitát kiváltó kérdés a Törvényalkotási bizottság ülésén az iskolai esélyegyenlőség érvényesülése é s a
