Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK:
3479 A Polgári Jogegységi Tanács a 2013as évben számos, a devizahiteles eljárásokkal kapcsolatos, a devizahiteles problémakörrel kapcsolatos jogegységi határozatot fogadott el, amiből elsőként a 4/2013as határoza tnak az utolsó pontját emelném ki, amely a viszontkereset előterjesztésének lehetősége vonatkozásában fogadott el iránymutatást az alperesi hitelintézetek vonatkozásában. Nagy sajtónyilvánosságot kapott 2013. év végén a 6/2013as PJEhatározat, amely a dev izaalapú hitelkölcsön- és pénzügyi lízingszerződések minősítésének, érvényességének, érvénytelenségének kérdéskörében fogadott el általános iránymutatást. Két további részletkérdést szeretnék kiemelni a Kúria jogegységesítő tevékenységéből, amelyek közül a z egyik azt kívánja alátámasztani, hogy létezhet gyümölcsöző párbeszéd a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között. Ennek bizonyítéka egy büntető kollégiumi vélemény, amely az ittas állapotban történő járművezetés vonatkozásában egy értelmezési problém át vetett fel az „eredményező” szó használatával kapcsolatban, amelyet a törvényhozás aztán a 2013. évi CLXXXVI. törvény 118. § (4) bekezdésében elfogadva módosította a problémás jogszabályt. Ugyanilyen törvényváltozásra került sor az ingó vagyontárgyak on line értékesítésével összefüggésben hozott jogegységi határozattal kapcsolatban, ahol a törvényhozó észlelte a jogegységi határozat indokolásában felvetett jogértelmezési problémákat, és leegyszerűsítette a személyi jövedelemadó törvénynek a vonatkozó adóz ási módra vonatkozó előírását. Szeretném jelezni, hogy a Kúria 2013ban is folytatta joggyakorlatelemző tevékenységét, amellyel egyrészt muníciót szolgáltatott az Igazságügyi Minisztériumnak arra, hogy az igazságszolgáltatást érintő jogalkotásban kezdemén yező szerepet tudjon betölteni, illetve feltárta azokat az alapvető problémás kérdéseket, amelyek a joggyakorlatból kitűntek. Szeretném csak példálózva megjelölni azokat a témákat, amelyekben a Kúria ebben az évben joggyakorlatelemzést végzett. Ilyen volt az Európai Unió jogának alkalmazása, a személyi jövedelemadó megállapítása során alkalmazott vagyonosodási eljárások ítélkezési gyakorlata, a közigazgatási bírságok kérdésköre, a rendes és rendkívüli felmondások gyakorlata, a vád törvényessége, illetve a jogorvoslati bíróságok hatályon kívül helyezésének gyakorlata. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a Kúria 2013ban igazgatási intézkedéseket tett az ítélkezés időszerűségének javítására, és ennek eredményei már a 2013as év végi statisztikákban, de az idei statisztikákban még inkább tükröződnek. A Kúria elnökeként írásbeli jelentéstételi kötelezettséget írtam elő minden szakág részére az egy éven túli ügyekről, tanácselnököket vontam be az ügyek előadásába, illetve fokozottabb bevonását rendeltem el a Kúriá ra kirendelt bíráknak a Kúria alaptevékenységébe. Ezen túlmenően igazgatási, ügyviteli vizsgálatokat rendeltem el például a Kúria ügykezelő irodájának a működtetését illetően. Tisztelt Országgyűlés! Amikor egy vállalkozó sikeresen szeretné működtetni a vál lalkozását, akkor az első és legfontosabb feltétele ennek az, hogy a vállalkozás ügyét, a vállalkozás tárgyát kellő elhivatottsággal szolgálja. Ez az elhivatottság a magyar bírói kar, a Kúria bíráinak is sajátossága és tulajdonsága. Engedjék meg, hogy besz ámolóm szóbeli kiegészítését az idén 150 éve született Juhász Andor szavaival zárjam, ezzel üzenve a magyar törvényhozásnak, mert Juhász Andor egy olyan kérdést vetett fel, amely a bírói elhivatottság táplálásának egy nem elhanyagolható szempontja. Juhász Andor a következőképpen beszélt. „A jogszolgáltatás a bírói és ügyészi kar vállain nyugszik. Minél jobban meg van alapozva a társadalmi súly és anyagi függetlenség tekintetében a bírói és ügyészi pálya, annál jobban meg van könnyítve eme testületek tagjai számára nehéz hivatásuk gyakorlása és a bírói tekintély megóvása. A helyesen berendezett bírói pálya vonzóerőt gyakorol a kívülállókra, ami ismét megkönnyíti az utódlásról való gondoskodást, és ennek körében a gondos kiválasztást.” Köszönöm megtisztelő fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK :
