Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
3478 A helyi adók szabályozásával kapcsolatban különösen felértékelődött a Kúria önkormányzati tanácsának szerepe, hiszen e körben az Alkotmánybíróság a hatáskörét korlátozó előírás folytán nem vizsgálódhat. A Kúria vagyonadó kivetésével ös szefüggésben kérte számon az önkormányzati rendeleten az arányosság követelményét, kimondva azt, hogy az adó mértéke abszolút értelemben nem lehet eltúlzott, illetve nem járhat azzal a következménnyel, hogy az adótárgy értékét tulajdonképpen adóként kell b efizetni. A Kúria nagyon fontos döntést hozott a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségével összefüggésben akkor, amikor törvénysértőnek találta azt a közgyűlési rendeletet, amely a várakozási díj és pótdíj alóli mentesíté st megengedte a parkolójegy utólagos bemutatása esetén, azonban nem tette lehetővé ugyanezt a kedvezményt akkor, amikor a mozgáskorlátozottigazolvány megfelelő elhelyezését mulasztotta el az érintett. Komolyabb sajtóvisszhangot váltott ki a magánszférát é rintő önkormányzati szabályozás kérdésköre, ahol a Kúria rögzítette, nem lehet szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó olyan magatartásokat, mint például a tisztálkodás. De egy másik ügyben azt is kimondta, hogy ha egy rendelet előí rja a szociális támogatás feltételeként a kerthasznosítás konkrét módját, a hasznosítandó terület négyzetméterben megadott méretét, a hasznosítás mikéntjét, a termelendő konyhakerti növények konkrét megjelölését, abban az esetben ezek az előírások túlmutat nak a jogszabály által egyébként lehetővé tett, a lakókörnyezettel szemben a rendezettség külsődleges elvárásainak kritériumain. Eljárási szempontból is állapított meg törvénysértést a Kúria akkor, amikor a főépítész véleményének kikérése nélkül fogadtak e l olyan építésügyi tárgyú rendeletet, amely e vélemény nélkül megalapozatlannak tekinthető. (14.50) A normakontrollhatáskör gyakorlásának ezen fő tendenciái áttekintését követően engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy néhány szóban utaljak arra, hogy j ogegységesítő tevékenysége körében milyen főbb témákat érintett a Kúria a 2013as évben. Bevezetésként meg kell említenem, hogy ez volt az az év, amely a felkészülést szolgálta a Kúria és az igazságszolgáltatás számára az új büntető törvénykönyv és az új p olgári törvénykönyv alkalmazásával összefüggésben. Ennek körében a Kúria számos kollégiumi ülést tartott, és számos jogegységi határozatot, kollégiumi véleményt fogadott el. Ezeket hiánytalanul tartalmazza az írásban előterjesztett beszámolóm. Engedjék meg , hogy ezek közül a jogegységesítő eszközök közül néhány olyat kiemeljek, amelyek alapvetően határozzák meg az igazságszolgáltatás irányát, és tartalmilag értelmezik az elfogadott új törvényeket. Ilyen jogegységi határozat érintette a Büntető Kollégium rés zéről az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos korábbi, hosszú időn keresztül eredményesen alkalmazott 15. számú irányelv által szabályozott kérdéskört, amellyel összefüggésben a Kúria két jogegységi határozatot hozott: az egyik az élet elleni bűncsel ekmények kérdéskörét értelmezte, a másik pedig a jogos védelem kérdésköre tekintetében fogadott el iránymutatást. Ugyanilyen lényegesnek tekintjük azt, hogy az új Btk. feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezéseinek vonatkozásában alkalmazni k ellette a Btk. 2. § (2) bekezdésének az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntetőtörvény alkalmazására vonatkozó szabályát. A Közigazgatási és Munkaügyi Jogegységi Tanács szintén jelentős jogegységi határozatokat fogadott el például az adótitok értelmezése körében, továbbá a kis- és középvállalkozások vonatkozásában megállapított közigazgatási jogsértések alkalmazási szabályát illetően, tehát hogy mikor lehet kedvezőbb jogkövetkezményeket alkalmazni a kis- és középvállalkozások vonatkozásában. Itt a Kúria e gy szélesebb értelmű jogértelmezést fogadott el, tehát a kis- és középvállalkozások kedvezményesebb elbírálásának elvét részesítette előnyben. Ugyancsak jelentős jogegységi határozat született az ingó vagyontárgyak online értékesítésének adózási következmé nye és adózási módjának meghatározása körében.
