Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
3477 Az összességében 7 6 normakontrollindítvány közül 54et bírált el érdemben az önkormányzati tanács, amelyből 29 alkalommal törvényellenességet állapított meg, 3 alkalommal azt állapította meg, hogy a helyi önkormányzat elmulasztotta törvényalkotói feladatának teljesítését, illetve 2 határozat született abban a tárgyban, hogy a Kúria felhatalmazta a kormányhivatal vezetőjét rendelet pótlására. 8 határozatban utasította el a Kúria az indítványt, és 12 esetben pedig eljárást megszüntető, illetve érdemi vizsgálat nélküli elutasí tó végzést hozott. Milyen lényegesebb kérdések kerültek a 2013. évben a Kúria önkormányzati tanácsa elé? Az egyik lényeges eljárási kérdés az volt, hogy vajon erősítsee a Kúria a közvetlenség elvének érvényesítését a normakontrolleljárásokban, hiszen ami kor az Alkotmánybíróságtól a Kúria vette át ezt a feladatot, az emellett szóló egyik fő érv az volt, hogy az Alkotmánybíróság nem ténybíróság, nem alkalmas arra, hogy az önkormányzati normakontrollal kapcsolatos eljárásokban a szükséges tényállást megfelel ően tisztázza. Ezért az önkormányzati tanács úgy látta, hogy a normakontrolleljárást indokolt a peres eljáráshoz közelíteni, és a közvetlenség elvét érvényesíteni kell a normakontrolleljárásokban, ezért az egyik konkrét ügyben ezzel a lehetőséggel élt is , és a helyi építési szabályzat megalkotása során a megfelelő szakértelemmel rendelkező személy meghallgatásáról döntött. A következő lényeges kérdés az volt, hogy vajon kiterjede a normakontrollhatáskör a már hatályon kívül helyezett önkormányzati rende letekre is. A Kúria igenlő választ hozott, hiszen számtalan olyan jogvita lehet folyamatban, amelyben időközben már hatályon kívül helyezett önkormányzati rendeletet is alkalmazni kellett. A bírói kezdeményezések esetében ilyenkor pedig mellőzhetetlen az é rdemi felülvizsgálat. Azt is el kellett döntenie a Kúriának, hogy vajon kiterjede a hatásköre a normába foglalt egyedi döntések törvényességi vizsgálatára. A Kúria úgy látta, hogy a hatáskörét ebben a körben meg kell állapítania, mert ha nem így tenne, ak kor a törvényességi vizsgálat alól kikerülnének a rendeletbe foglalt egyedi döntések, amelyek ily módon hatáskörrel való visszaélést valósíthatnának meg. Ugyanakkor kifejtette a Kúria más konkrét ügyben, hogy nincs alaptörvényi és törvényi felhatalmazása a rra, hogy önkormányzati rendelet célszerűségét vizsgálja, mert ezzel az önkormányzati rendeletek megalkotására felhatalmazott helyi önkormányzatok hatáskörét, feladatát és felelősségét venné át. Megengedő módon foglalt állást a Kúria a kormányhivatali kezd eményezés határidejét illetően, amikor kimondta, hogy egy elkésett előterjesztést követően a kormányhivatal előtt nyitva áll a lehetőség, hogy megismételje a törvényességi felhívást, majd ezt követően ismételten kérje a normakontrollt a Kúriától. Ki kellet t ugyanakkor mondanunk, hogy a polgármester a törvényi rendelkezések értelmében nem jogosult a Kúria előtti normakontrolleljárásban az önkormányzat képviseletére, ehhez jogi képviselőre van szükség. Felmerült a megsemmisítés időbeli hatályának kérdése is. A Kúria lehetőséget látott a pro futuro, jövőre nézve történő megsemmisítésre is, amely eszközzel abban az esetben élt, ha az azonnali vagy visszamenőleges hatályú megsemmisítés helyrehozhatatlan következményekkel járt volna. Ugyancsak fontos elvi álláspo ntot foglalt el a Kúria a módosító önkormányzati rendelet átmeneti rendelkezéseinek alkalmazhatósága vonatkozásában, amikor kimondta, hogy ha a módosító önkormányzati rendelet átmeneti rendelkezései nem jelennek meg szövegszerűen a módosított rendeletben, akkor azok a hatályon kívül helyezést követően nem fejthetik ki jogi hatásukat. Több alkalommal kellett a Kúriának állást foglalni abban a kérdésben, hogy mi legyen az önkormányzati rendelet sorsa akkor, ha a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést időközben hatályon kívül helyezték, illetve ha az önkormányzat túllépte a felhatalmazás kereteit. Ebben a vonatkozásban elvként rögzítette, hogy az önkormányzat rendeletének illeszkednie kell minden esetben a jogrend egészéhez; az ezzel ellentétes helyzet az Alaptö rvénnyel ellentétes.
