Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
3476 Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Darák Péter úrnak, a Kúria elnökének, a beszámoló előterjesztőjének. Elnök úrnak felhívom a figyelmét, hog y maximum 30 perc áll rendelkezésére. Tessék! DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy két bevezető gondolattal kezdjem a beszámolómat. Az egyik gondolat konklúziója az lenne, hogy a jogegység nem csupán a Kúria ügye. A példa, amit meg szeretnék említeni, az, hogy a Fortune ezres listáján tíz évvel ezelőtt szereplő vállalatok 70 százaléka mára eltűnt. Azzal magyarázzák ezt a nagyarányú változást, hogy nem voltak képesek alkalma zkodni a változásokhoz. A változásokhoz való alkalmazkodás, azt hiszem, a közszférában is kulcskérdéssé vált, és ahhoz, hogy egy igazságügyi szervezet, annak legfelsőbb szintje megfelelően alkalmazkodjon a változásokhoz, három képességre van szükség. Az eg yik, hogy legyen egy elképzelése a jövőről, a másik, hogy rendelkezzen azzal a tudással a szervezetről, ami képessé teszi az éleslátásra, a harmadik pedig az, hogy rendelkezzen azzal a rugalmassággal, ami lehetővé teszi az állandó változtatásokat. Nos, a K úria 2013as tevékenységére is jellemző volt ez a filozófia. Megpróbáltunk rugalmasan reagálni a jogi élet kihívásaira, és megpróbáltuk úgy ellátni alkotmányos feladatunkat, hogy a jogegység biztosításában ne maradjunk magunkra, hanem abban a társhivatásre ndek, az ügyészség és az ügyvédi kar is nagy erővel tudjon részt venni. Ennek egyik fontos eszköze volt az, hogy igyekeztünk nyilvánosságot biztosítani a Kúria jogegységi munkájának, és ezt a nyilvánosságot arra szerettük volna felhasználni, hogy helyzetbe hozzuk az ügyészséget, az ügyvédi kart akkor, amikor jogegységi kérdések kerültek elő a munkájukban, hogy ahhoz hozzászólhassanak. Ennek a filozófiának talán egyik sikerét bizonyítja az, hogy számtalan ügyvéd fordul a Kúriához jogegységi kezdeményezéssel, és kíván a tudomásomra hozni a jogi életben általa észlelt anomáliát is. (14.40) A másik előzetes kérdés, amit meg szeretnék említeni, az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtti szóbeli kiegészítésben is szóba került, ez pedig nem más, mint a harmadik hatalmi ág és az Országgyűlés viszonyának a kérdése, vajon miért hasznos az, ha a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal évente beszámolóval tartozik a Magyar Országgyűlésnek. Ott is elmondtam, és szeretném ezt a gondolatot ismételten hangsúlyozni, hogy a j ogalkotó és az igazságszolgáltató szervek értelmes párbeszédének egyik lehetőségét hordozza az a forma, hogy a Kúria elnöke, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnöke a parlament előtt évente beszámolni tartozik a fő tevékenységéről. Az is érdekes sajáto ssága ennek a beszámolónak, hogy az igazságszolgáltatás elsődlegesen az igazságszolgáltatási szakkérdésekkel foglalkozó bizottság előtt méretik meg, és csak ezt követi a plenáris ülésen történő előterjesztés. Ez azt jelzi számunkra, hogy az az alapkérdés, hogy az igazságügyi szervezet megfelelően sáfárkodike a rábízott költségvetési erőforrásokkal, csak akkor és oly módon válaszolható meg, ha a szakmai kérdéseket a parlament képes megítélni. Engedjék meg, hogy ezek után áttérjek azokra a szakmai kérdésekre , amelyek a Kúria 2013. évi önkormányzati normakontrolltevékenységét és jogegységi célkitűzéseit szolgálták. Elsőként az önkormányzati normakontrolltevékenységről szeretnék szólni nagyvonalakban. A Kúria önkormányzati tanácsának 2013as tevékenységét az jellemezte, hogy az előző évinél nagyobb számú indítvány érkezett. Ezek az indítványok nagyrészt kormányhivataltól, kisebbrészt, de nem elhanyagolható mértékben bírói kezdeményezésből, illetve az alapvető jogok biztosának indítványára indultak. Határozott növekedést mutatott a 2013as évben a bírói kezdeményezések száma: a 2012. évi 3 kezdeményezéshez mérten 2013ban 16 olyan ügyben döntött a Kúria önkormányzati tanácsa, amelyeket bírák kezdeményeztek az előttük folyamatban levő perekben.
