Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az ügyészség 2010. évi tevéke... - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3449 egyértelmű ügyeknél az ügyészség úgy gondolta volna, hogy hivatalból eljárást kezdeményez. Hiszen amikor a nemzeti jel kép megsértéséről döntött itt a Ház, s azt mondtuk, hogy nemzeti jelképeinket mindenképpen védeni kell, és ebbe beletartozik a Szent Korona is - a Jobbik javaslatára , és a Szent Koronát folyamatosan - folyamatosan! - meggyalázzák vagy képi megjelenítésre hivatkozva és bármi egyéb másra, az ügyészség hivatalból még egyszer nem tett feljelentést. Sőt, amikor feljelentést teszünk - Kenyeres Attila ügyész úr elutasító végzését a múltkor itt felolvastam, amikor feljelentést teszünk , akkor ő arra hivatkozik, hogy azért nem lehet eljárni ezekkel az emberekkel szemben, mert a törvény alapján az Országházban található Szent Korona az, ami védendő, hogyha ezt valaki meggyalázza, akkor lehet bűncselekményről beszélni, ha a képi megjelenítését gyalázza meg a Szent K oronának, akkor nem (Dr. Staudt Gábor: Szégyen! - Dr. Gyüre Csaba: Szégyen!), pedig a jogalkotó, amikor megalkotta ezt a törvényt, akkor arra gondolt, és azt is szerette volna, hogy ne lehessen meggyalázni. Fölhívom legfőbb ügyész úr figyelmét arra, hogy p ont holnapra hirdette meg az egyik - inkább nem minősítem, milyen - áruház vagy üzlet, bolt, amikor az ábrázolás alapján a Szent Koronát ismét meggyalázzák. Ezt hivatalosan megteszik, és ez ellen sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség hivatalból nem tesz semmit. Aztán engedje meg, hogy még egy ügyet idehozzak, ami énszerintem az elmúlt időszak ügyészségi munkájának talán az egyik - hogy is mondjam - legérthetetlenebb döntése volt számomra. Képviselőtársaimmal együtt, Murányi Leventével és Apáti Istvánnal, aztán Dégi Andrással, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége elnökével és Mansfeld Lászlóval - Mansfeld Péter testvérével - feljelentést tettünk dr. Mátsik György korábbi ügyésszel szemben többrendbeli szándékos emberölés, többrendbeli szándékos súlyos test i sértés, többrendbeli kényszervallatás, többrendbeli jogellenes fogva tartás, többrendbeli bűnpártolás ügyében. Tudja, ő volt az az ügyész, esetleg emlékszik rá abból az időszakból - ez az ’56 utáni időszak (Dr. Polt Péter: Nem emlékszem rá.) , amikor a koncepciós perek tömkelegét végezték ebben az országban; ez a Mátsik György ügyész úr - aki nyugodtan éli az életét még ma is, kiemelt luxusnyugdíjával, semmiféle bántódása nem esett - több mint 20 emberre kért halálos ítéletet, köztük Mansfeld Péterre, ak inél megvárták, hogy nagykorú legyen, és ki is végezték. Feljelentést tettünk, önök a következőket írták le az elutasítás indoklásában 2012. november 5én, tehát mondom, 2012. november 5én. Nem kívánom fölolvasni az egész indoklást, körülbelül annyi szere pel ebben az indoklásban, nem ugyanezekkel a szavakkal, de körülbelül úgy néz ki, minthogyha azt mondanák ki benne, hogy dr. Mátsik György elvtárs a Magyar Népköztársasághoz hűen járt el, amikor ezekre a felforgató elemekre halálbüntetést kért, és önök ezz el egyetértenek. 2012ben, ügyész úr! Idézek belőle: „A fenti jogszabály szerint - írják önök - dr. Mátsik György ügyész halálbüntetésen kívül más büntetés kiszabását nem indítványozhatta.” Tehát önök arra hivatkoznak, hogy az akkor érvényben levő népbírós ági törvény 23. § (1) bekezdése szerint a megyei népbírósági tanács a fenti bűncselekmény miatt halálbüntetést szab ki, és önök azt mondják, hogy éppen ezért Mátsik György nem bűnös, mert ő eszerint járt el. Csak a nürnbergi perben kimondták már állítólag, mert ugye, akkor meg parancsra jártak el, a parancsot ugyanúgy kötelessége volt teljesíteni a katonának; ott, abban az esetben nem jelent felmentést, itt abban az esetben, amikor egy vérügyészről van szó, akkor önök azt mondják, hogy ez a törvény volt érv ényben, ő nem tehetett mást, halálbüntetést kért. Ki kényszerítette rá, hogy halálbüntetést kérjen? Aztán utána azt is leírják ide, hogy „Mansfeld Péter 1941. március 10. napján született. A terhére rótt bűncselekmény elkövetését 1958. február 14. napján k ezdte meg. Azok befejezésekor a 17. életévét betöltötte, így a halálbüntetés indítványozására, kiszabására és végrehajtására az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően került sor.” - írják önök 2012ben. Szinte azt mondják önök 2012ben, ebben az idézet ben, hogy a Mansfeld Péterre kirótt halálos büntetés teljesen jogos volt. 2012ben! Ügyész úr, hogyha ön úgy gondolja, hogy ez megfelelő, és az ügyészi működést ez normálisan mutatja, és ugye, nem tehetünk semmit ebben az ügyben, mert ahogy mondtam, szinté n nem élhetünk panasszal. Megkíséreltük egyébként Murányi Levente érintettsége okán, még
