Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3176 fő bajom. Hogy senki nem tudja, mi fog történni. Senki nem tudja, milyen hatása lesz. Semmivel nincs alátámasztva. Tehát teljesen egyet tudok érteni azzal, hogy vitassuk meg ezt a témát, mert ez egy jó kezdeményezés lehet. Ez egy támogatandó kezdeményezés lehet. De a fő gondom épp az, hogy nincs ember most Magyarországon, aki pontosan meg tudná mondani, hogy vajon majd 20 ezer munkaerő fog elveszni, vagy éppen 10 ezerrel fog növekedni. Ez a gondom ezzel az egésszel. Ez egy alapos körbejárást igényelt volna, olyat, amikor alapos társadalmi egyeztetéssel, alapos vizsgálattal fel lehet mérni azt, hogy mire is fog ez hatást gyakorolni. Ugye, nagyonnagyon mókás az is, amikor kormánypárti politikustól, államtitkár úrtól azt hallom, hogy hiány van a kereskedelemben, és NyugatMagyarországon több esetben a kereskedelmi láncoknál munkae rőhiányról panaszkodnak. Én meg azt mondom mindig, ez a csődje a foglalkoztatáspolitikájuknak meg a közmunkának, hogy a közmunkaalapú társadalom nem tudja kitermelni a munkaerőigényt. Ez nem fordulhatna elő egy olyan országban, ahol növekszik a közmunkára fordított források mennyisége, hogy munkaerőhiány legyen. És mégis keletkezik, mert ugye ön is azt mondta felszólalásában, hogy a kereskedelemben… (Közbeszólások.) Tehát összességében pont ez az, ami aggályokat kelt. Én tényleg soha nem gondoltam azt, hogy az MSZPvel így egyet fogok érteni, főleg, míg kormányzott, meg most sem hiányzik, hogy az anyukám megtudja, de ennek ellenére az MSZPs vezérszónokkal nagyon sok mindenben értettem egyet, mert nagyon sok aggályát éreztem teljesen legitimnek. A felvezetőb en Harrach Péter frakcióvezető úr, képviselő úr elmondta ezeket a „vasárnap ne vásároljunk” jellegű első gondolatait. Azt csodáltam csak, hogy nem jutott eszükbe vagy nem merült fel egyáltalán, hogy ez a vasárnap elnevezés a vásárnapból jön, hogy a magyar társadalom nagyonnagyon sokáig a vasárnapot tartotta arra méltónak, hogy akkor esetleg beszerezze a szükségeseket, ami a kereskedelemből jön; tehát hogy ez a jellegű megközelítés nem merült fel egy konzervatív értékeket hordozó pártban. Ugye, a KDNP elmon dta ezt a „nincs hagyományos szocdem párt”ot. Tényleg teljes tisztelettel mondom, véletlenül sem szeretném megbántani frakcióvezető urat, de aki ezt a munka törvénykönyvét így elfogadta, és kormányzott közben, hogy ez így átmenjen, annak nem kéne szerinte m nagyon szociáldemokrata értékekről meg munkavállalói jogokról szónokolni, mert ez visszás lesz. De tényleg őszintén mondom, nem akarom megbántani, csak erre a kettős helyzetre szeretném… És amikor tetszett volt mondani, hogy kivételeket állapít meg a jog szabály, ugye, akkor már magamban mosolyogtam, mert a fideszes jogszabályalkotás tipikus példája ez a „kivéve a gyevi bíró”, amikor én majd megmondom, hogy ki lesz a kivétel és hogyan. Nyilvánvalóan ez megint olyan, ami kelthet bennünk aggályokat. És akkor eljutok oda, hogy Révész Máriusz képviselő úr is mondta ezeket a nyugateurópai példákat, amikkel teljesen egyetértek, és teljesen egyetértek azzal, amit Révész Máriusz képviselő úr mondott, hogy de szeretnénk olyan országban élni, ahol nem kell vasárnap dolgozniuk az embereknek. Csak az a gond, hogy jelenleg nem ebben élünk. Nemcsak az önök hibájából, nemcsak a jelenlegi kormányzásból, hanem számos külső tényezőből, az elhibázott elmúlt 25 évből. Jelen pillanatban a legtöbbünk nem engedheti azt meg magána k, és a magyar társadalom túlnyomó többsége nem engedheti azt meg magának, hogy vasárnap ne dolgozzon. És ez a gond. Én is egyetértek önnel, mert érzelmileg könnyű csatlakoznom ehhez, mert ez egy könnyű gondolat és támogatandó. Én is irigylem, amikor Szlov ákiában a hétvégén a hegyeken látjuk a nyugdíjasokat, az embereket, hogy családostul mennek, hogy egy másmilyen társadalmi beállítottság, egy másmilyen szocializáció lehetőséget teremt arra, hogy azok az emberi értékek, az az életminőség, hogy a család egy ütt van, a természetben van, hogyan tud esetleg előjönni, hogyan kerülhet ez felszínre a társadalomban. (23.40)
