Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
3177 Ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök úr többször elmondja a munkalapú társadalomra vonatkozó beszédei közben, több helyen hallottam, Kossuth r ádióban, hogy arról beszél, hogy a magyar nép mennyire szorgalmas, hogy szeret dolgozni, szívesen dolgozik. És azt kell tudomásul venni, hogy ezt nagyon sokan önként választják. Részben azért, mert azok is, akik megengedhetik maguknak, hogy esetleg ne dolg ozzanak, azok is dolgoznak legtöbben, mert ez a mindennapi munkakultúrájuk, ez a szocializációjuk, hogy a legtöbben tesznek valamit, viszont tényleg vannak olyanok, akik nem választhatnak, és habár jó lenne olyan országban élni, ahol minderre nincs szükség , de én nem érzem most jelen pillanatban azt, hogy ez az az ország lenne, ahol még erre ne lenne szükség. És akkor most jön az, hogy elmondom, hogy én alapvetően egyet tudok érteni, és LMPs ökopolitikusként azt mondom, hogy alapvetően a fogyasztás, a túlf ogyasztás, a folyamatos vásárlási igény, az, hogy a társadalom abban találja meg az örömét, hogy boltba megy, ez nem helyes. Nem fenntartható és nem támogatandó hosszú távon az a fogyasztási kultúra, ami azt teremti meg, hogy az emberek boltokban találkozz anak és fölösleges dolgokat vegyenek; ez nem környezettudatos. Emiatt nekem könnyű azonosulni ezzel a javaslattal, és én azt mondom, hogy szívem szerint támogatnám is. Én csak egyetlenegyet kérnék: önöknek egy hihetetlen nagy felhatalmazást adott a magyar társadalom azáltal, hogy kétharmadnyi képviseletük van itt a parlamentben, ezzel a kétharmaddal biztosítsák azt, hogy egyetlen elbocsátás nem lesz a kereskedelmi láncoknál, hogy ne fordulhasson ez elő, ne kerülhessenek az emberek utcára. Biztosítsák azt, h ogy a kereskedelemben dolgozóknak, akik jelenleg ott dolgoznak, ne csökkenhessen a bérük. Mert mindnyájan tudjuk, hogy teljesen valósak ezek az összegek, 86 ezer forint, 90 ezer forint, 100 ezer forint, ezek a valós kereskedelmi keresetek. Ha megtalálják a megoldást, hogy ne csökkenjen egyetlen kereskedelemben dolgozónak a bére, hogy ne legyen elbocsátás és ne legyen emiatt munkanélküli, teljes mértékben önök mellé fogok állni, és Harrach Péter úrral együtt fogom hirdetni a médiában, hogy ez mennyire jó ötl et. Az a gond, hogy minderre még nem látom a garanciát, és ez megint ugyanarra mutat, hogy jelen pillanatban még némileg előkészítetlennek érzem ezt a javaslatot, amit, mint mondottam, tényleg, valóban megfontolásra érdemesnek tartok. De most, jelen pillan atban az a gond, hogy mint oly sok más esetben is egyegy kormányzati törekvésnél, az áldozatokat nem a kormánypártok fogják hozni, hanem civil emberek, magánemberek, akik a boltokban dolgoznak. Az áldozatok és a kockázat nem önöknél van közvetlenül, hanem olyan embereknél, akik még nem tudják, hogy mi fog velük történni. Tehát ezért van az, hogy minden elvi támogatásom mellett azt kérném, hogy egy kellően körüljárt, jobban megalapozott, a megfelelő biztosítékokkal beépített javaslatot hozzanak ide, ami biz tosítja azt, hogy semmilyen társadalmi, szociális problémát nem fog ez pluszban okozni. És felszólalásom végén őszintén azt kívánom önöknek, hogy meg tudják ezt úgy csinálni, hogy valóban ne legyen elbocsátás, valóban ne keressen senki kevesebbet, és a mag yar társadalom elfogadja. Tehát azt kívánom, hogy ez sikerüljön, és ha ez sikerül, akkor még egy jó ötletem lesz a KDNPnek: esetleg a népességpolitikára pozitív hatása lenne, ha visszavezetnék azt is, hogy hétfőn ne legyen televízió. Ezt is felvállalhatjá k. Köszönöm szépen. (Révész Máriusz tapsol.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Sneider Tamás alelnök úr, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársa im! Hát, így azért a vita lassanlassan talán a vége felé jár, és én azt látom, hogy leginkább mindegyik párt, főleg az ellenzék a dolgozók érdekeit vette szem elé, és ott próbál változtatásokat kieszközölni, hogy ne csökkenjen a dolgozók száma vagy éppen a bérük ne változzon. Ez egy helyes dolog, és örülök, hogy ez a fő motívum az ellenzéki pártoknál, és azért a kormánypártnál is láttuk, hogy ezt fontosnak tartják. Tehát én is egy kissé talán
