Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3168 pihenőnapot. Fontosnak tartunk minden olyan javaslatot, amely a munkavállalók kizsákmányolását, kiszolgáltatottságát csökkenti. A dolgozók pihenése, egészségének megőrzése, valamint a családok közös időtöltése fontos érték számunkra, és mindezt a vasárnap mint közös pihenőnap valóban elősegíti. A boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása - mint ahogy már ma ezt több ször hallottuk - számos európai országban jelen van - Ausztria, Németország vagy Franciaország , és a vasárnapi pihenőnap a munkavállalói érdekképviseletek fontos törekvése hosszú ideje Európaszerte. Sajnos, Magyarországon különösen fontossá vált a dolgo zók vasárnapi pihenésének biztosítása a kereskedelemben kialakult gyakorlat miatt. Állandósult a létszámhiány, a dolgozók túlterheltek, agyondolgoztatják őket. A munkáltatók tartósan alacsonyan tartják a létszámot, miközben a meglévő munkaerő törvényes ker etek közti foglalkoztatása nem lehetséges. Ezért nagyon magas a munkaügyi jogsértések száma, a munkavállalókat megillető heti két pihenőnapot nem adják ki, megszegik a munkaidőre vonatkozó szabályokat, rendre nem fizetik ki a túlórákat és a pótlékokat, a d olgozók keresete nagyon alacsony, 40 százalékuk minimálbért keres. Ez a helyzet nyilvánvalóan tarthatatlan. De azt is látni kell, hogy ebben súlyos felelőssége van a FideszKDNPkormánynak is, éppen ezért álságos a javaslat a kisebbik kormánypárt részéről, és ez a munkavállalóbarát póz nem is áll jól a KDNPnek. Az általa is megszavazott kizsákmányolás törvénykönyve, azaz az új munka törvénykönyve számos esetben törvényesítette azt, ami korábban még jogsértőnek számított, ahogy a kormánypártok akkoriban mo ndták: a jogszabályt hozzáigazították a gyakorlathoz. Súlyos lépés volt például a délutáni műszakpótlék megszüntetése, amihez a KDNPnek akkor annyi hozzáfűznivalója volt, hogy bár kétségtelen, hogy a tervezet a munka díjazásának területén okozhat hátrányo s eredményt, a józan ész mentén az az ilyen szabályozásnak is megvan az indoka. Azt már nem fejtették ki, hogy pontosan milyen józan érv is szól emellett. Az új munkajogi szabályoknak köszönhetően csökkentek a fizetések, nőtt a munkaidő, magyarán: többet k ell dolgozni kevesebb pénzért. A délutáni műszakpótlék eltörlésén túl, a munkaidőbeosztási szabályok változásával nőtt a legálisan kifizetetlen túlmunka, és például a munkaidőbe már nem számít bele a munkaközi szünet. A munka törvénykönyve és az ahhoz kap csolódó átmeneti rendelkezésekről szóló törvény még szélesítette is a vasárnapi munka lehetőségét, utóbbi egyértelművé is tette a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben. A kormánypártok akkor érdekes módon nem aggódtak a munkavállalókért, nem igyekeztek csökkenteni a kiszolgáltatottságukat, és javítani eleve alárendelt pozíciójukat a munkáltatóikkal szemben. Még tovább rontott ezen a helyzeten az, hogy a kormány gyakorlatilag leépítette a munkaügyi felügyeletet, megszűnt az önálló országos munk avédelmi és munkaügyi felügyelőség, csökkent a munkaügyi ellenőrök száma és az ellenőrzések gyakorisága. Az elmúlt években nem változott a munkaügyi jogsértések száma, továbbra is súlyos visszaélések vannak a munkaidőnyilvántartások vezetésével, a munkaeg észségügyi és munkabiztonsági szabályok betartásával, a pótlékok, túlórapénz kifizetésével. Nem véletlen, hogy a Kereskedelemi Alkalmazottak Szakszervezetének egyik fő követelése éppen az, hogy az illetékes hatóságok azonnal kezdjenek ellenőrzést a visszaé lések csökkentése érdekében. Végül azt is látni kell, hogy a kormány adópolitikája is felelőssé tehető a kereskedelmi ágazat bérhelyzetéért. Az egykulcsos adórendszerrel éppen a kiskeresetűek jártak rosszul, az ő nettó bérük csökkent vagy éppen nem nőtt az elmúlt évek során. Már korábban említették, de én is utalok rá, Orbán Viktor 2011ben még azt mondta, hogy „amint majd meg lehet élni heti ötnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást”. Ma a keres kedelmi alkalmazottak 40 százaléka keres minimálbért, ami annyira alacsony Magyarországon, hogy a szegénységi küszöb közelében van most is, 66 ezer forint. Sokan azért kényszerülnek vasárnap is dolgozni, mert egyszerűen nem tudnak megélni heti ötnapi munká ból.
