Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részről:
3112 jóval többet kapott a médiában; vagy az EgyüttPM szintén 2013as összesítésben 7,9 százalékot, szemben a Jobbik 4,5 százalékával. Miközben elvileg társadalmi erejét illetően, ha most nem is akarom azt sulykolni, hogy a második erő a Jobbik, amit azé rt számos adattal alá tudnék támasztani, azt azért nyugodtan kijelenthetjük, azt gondolom, vita nélkül, hogy az MSZP és a Jobbik azért többnyire fej fej mellett volt, mondjuk, a vizsgált 2013as évben. Ennek ellenére a Jobbik 4,5 százalékával szemben őfels ége ellenzéke 19,4 százalékot, tehát tulajdonképpen több mint négyszer akkora megjelenést kapott a magazinműsorokban az ATVtől a Hír TVig, a közszolgálati médiumokon át. Ez a durva törvénysértés tehát az, ami változást igényelne. És persze, ha már kvóták nál tartunk, hadd említsek itt még néhány kvótát! A Pörzse Sándor képviselőtársammal 2010ben javasolt bűnügyi kvóta sem egészen úgy valósult meg, ahogy kellett volna, ezért indokolt volna, hogy ebben a salátatörvényben akár ezt is rendezzék. Hiszen bár so kat beszéltek arról, hogy jobbikos javaslatot fogadtak el, valóban, a bulvár bűnügyi híradásokká silányuló híradásokat meg akartuk rendszabályozni, és 20 százalékban maximalizáltuk a bűnügyi híreket, azonban egyrészt mi nem szerettük volna, ha ebbe beleszá mítanak a politikusbűnözésről szóló híradások, azokat nem kívántuk korlátozni, még akkor sem, ha ez az önök számára kellemetlen. A cigánybűnözésről azért nem ejtek szót, mert erről a médiában amúgy sem ejtenek szót, gyakorlatilag kimutathatatlan, tilalmazo tt dolog. Elég, ha csak fölidézzük azt, hogy a Hír TV képes volt kikockázni például a kuruc.infónak a „cigánybűnözés” rovatcímét, amikor tudósított az internetcenzúráról néhány éve. Arra hivatkoztak, még meg is indokolta a gyáva szerkesztő, hogy bizony a m édiatörvény paragrafusai szerint ez ma már büntetendő. Ezt is megéltük, hogy egy Hír TV képes volt kikockázni azt a szót, hogy cigánybűnözés. Nyilvánvalóan nem általános gyakorlat ez a Hír TVben, van azért, hogy ki merik ma már ezt mondani. Hogy mennyire gumiparagrafusokból áll ez a médiatörvény, azért azt jól mutatja, hogy még egy elvileg csak fideszes tagokból álló Médiatanácstól nem tartó Hír TVs szerkesztő is képes erre vetemedni. Viszont a bűnügyi híreken belül rendkívül elharapóztak a baleseti hírad ások. Ezért azt gondolom, indokolt volna, és mi már ezt javasoltuk is a korábbiakban, hogy a baleseti híreket is számítsák bele a 20 százalékos hírkvótába. Tehát a jogértelmezés jelenti a problémát, hogy a Médiatanács túl szűken értelmezte, és mivel ott me gszólalási lehetőségünk nincs, hát itt kérjük, hogy tegyük egyértelműbbé a törvényt, ahogy ezt már korábban is javasoltuk, és igenis a baleseti híradások számítsanak bele. Hiszen a nem hírek hírekké válása a híradókban teljesen általánossá vált, nem az emb erek tájékoztatását szolgálják, hanem inkább szórakoztatását manapság a híradók. A határon túli hírkvótára is ígéretet kaptunk korábban, úgy tűnik, e salátatörvény sem rendezi ezt a kérdést. Pedig egy 5 százalékos hír, ha komolyan gondoljuk a nemzeti össze tartozást, ami azt jelenti, hogy naponta egy darab kis rövid hír, akár nem is helyszíni tudósítás, bele kellene hogy férjen, ez lehetne akár sporthír vagy bármi. Úgy tűnik azonban, hogy ezt továbbra sem szeretnék. Pedig ha megnézzük például éves kimutatásb an az úgynevezett szlovákiai híreket, ez ugye, 0,9 százalék, ebben ráadásul benne vannak a külhoni magyarsághoz nem kapcsolódó, úgymond igazi szlovák hírek is. Folytathatnánk még hosszasan a kvótákat, talán amivel foglalkozik ez a javaslat, kifejezetten ro ssz irányba mozdítja el a dolgot, a magyar zenei kvóta kérdése. Hiszen nem kell sokáig menni egy 30 oldalas törvényben, már a 3. § ezt a kérdést rendkívül károsan kezeli. Lényegében a meglévő kvótából, ami az új magyar dalok támogatását jelentené, azzal pr óbálnak kibújni, hogy régi slágereket digitálisan felújítanak, és a törvény számára újként adják el. Azt gondolom, hogy ez rendkívül káros folyamat. A 2013as összesítés alapján azt láthatjuk, hogy a magyar zene aránya 35 rádióban még mindig nem éri el a t örvényi követelményként megállapított 35 százalékot. Milyen következménye van? Lényegében semmi. Pedig nagyon örültünk, hogy ezt a zenei kvótát ilyen, viszonylag magasra sikerült a törvénybe foglalni, hiszen korábban nem innen indult, a jobbikos javaslat p edig még magasabbra tette volna. Egy ilyen kompromisszumként végül
