Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A hűség falvairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3088 Ház, és amelyet jó szívvel tudunk támogatn i. Annak ellenére tudjuk jó szívvel támogatni, hogy valóban az indokolásban voltak olyan sorok, amelyek szerintem is áthallásosak, és amelyek a Nemzeti összetartozás bizottságában vitaként is előfordultak, de azt gondolom, hogy ennek ellenére is a gyermek egészét nézzük, ne a jogszabály indokolásában fekvő sorokat, és ezért mondom azt, hogy tudjuk ezt támogatni. Ha megengedik, egy kicsit Vona képviselőtársam után magam is kitekintenék arra a történelmi időszakra, amiről beszélünk. Hiszen abban is ugyanazt g ondoljuk, hogy bizony, nemcsak akár ebben a törvényjavaslatban, hanem a vitájában is meg kell örökítenünk a települések és a polgárok tetteit és jelentőségét. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mint ismert, 1919. szeptember 10én Saint Germainben Ausztriával békeszerződést írnak alá a győztes nagyhatalmak. Ebben - cserébe azért, hogy Ausztria nem egyesül Németországgal - egy kis mézesmadzagot csöpögtetnek neki, és megígérik Ausztria számára, ille tve biztosítják Ausztria számára, hogy Magyarország nyugati területeinek három megyéjéből 50 nagyközséget, 270 kisközséget, valamint Ruszt, Kismarton és Sopron városokat kapják meg. Az első világháborút lezáró trianoni egyezmény, mint ismert, minden oldalr ól megcsonkítja Magyarországot, és több millió magyart kisebbségi sorsra ítél. Összességében a kormányzat beletörődik a megváltoztathatatlanba, és mivel az alkudozási kísérletek is kudarcba fulladnak, a hivatalok, a katonaság és az állami intézmények megke zdik az ország közepébe költözést. A magyar katonaság és csendőrség kivonul Sopronból, a tiszti kadétiskolát Jutasra helyezik, a tiszti leánynevelő intézet Egerbe költözik, a megye központja pedig Kapuváron telepedik le. 1921. szeptember 8án - ahogy volt erről szó Vona képviselőtársam expozéjában - Ágfalva mellett a Bányászati, Kohászati és Erdészeti Főiskola többnyire katonaviselt diákjai fegyveresen álltak ellen a bevonuló osztrák csendőröknek. Ezen ütközet közben, ahogyan képviselőtársam ismertette, sok hős diák, sok hős harcos vett részt. Az ütközet azonban olyannyira sikeres volt, hogy az osztrákok kénytelenek voltak ezeket a területeket feladni. A kialakult helyzet miatt újrakezdődnek a tárgyalások, amelyek eredményeképpen Olaszország közvetítésével s ikerül a két felet leültetni Velencében. Itt 1921. október 13án meg is születik a megegyezés. Ennek értelmében Magyarország átengedi a burgenlandi sávot, viszont Sopron és környékének nyolc települése, összesen mintegy 257 négyzetkilométer hovatartozásáró l népszavazás kell hogy döntsön. Dr. SopronyiThurner Mihály, aki 23 évig volt Sopron polgármestere, amikor tudomást szerzett erről a velencei egyezményről, akkor dr. Házi Jenő városi főlevéltárossal és Ringhofer Mihály városi tisztviselővel fontos kutatás ba kezdenek azzal kapcsolatban, hogy átvizsgálják az előző évi népszámlálás adatait. Ebből pedig az derül ki, hogy ha a magyarok és a horvát nemzetiségűek összefognak, akkor meglehet a magyar többség ezen a népszavazáson. Elhatározzák tehát, hogy Sopron és környékének magyarságát és polgárait egységbe tömörítik, hogy egységes álláspontot tudjanak elfoglalni azért, hogy sikeres legyen a népszavazás. Mint ahogy a történelem bizonyítja, sikert eredményezett ez a munka. A polgármester képviselte a várost az Ant ant felé, Ringhofer Mihály a város egy részét, Házi Jenő pedig a másik részét igyekezett arról meggyőzni, hogy pozitívan foglaljanak állást. Tették ezt például a soproni Magyar Asszonyok Szövetségének segítségével is. A főlevéltáros fáradságot nem sajnálva , rendezte az akkoriban elhanyagolt és rendezetlen levéltárat és annak legrégebbi anyagait. Ez önmagában is fontos tudományos, történészi tevékenység, az 1162. és 1406. évek közötti 371 darab oklevelet egy kötetbe szerkesztette, és 1921. év márciusában kin yomtatta. Ennek rendkívüli jelentősége van, nemcsak tudományos jelentősége, hanem történelmi jelentősége van, hiszen ezzel a kiadott kötettel lehetett azt bizonyítani, hogy az osztrákoknak semmiféle történelmi joguk nincs Sopronhoz, hiszen ebben a kötetben 371 darab oklevél található, 166 darabot a magyar királyok állítottak ki, az osztrák hercegektől pedig összesen 4 oklevelet találtak.
