Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A hűség falvairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3087 arról, hogy népszavazás dönti el a vitatott terület hovatartozását, ahol a vidék többsége Magyarországra szavazott. Az önszerveződés és a diplomáciai cselekvés, a va kmerő hazafiság és a józan kormányzati tárgyalás egészséges egyensúlyáról és közös sikeréről szól történelmünk ezen szakasza, amelynek eredményeképpen ma magyarországi falvak lakosai előtt tiszteleghetünk. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, Bóna Zolt án képviselő úr. Megadom a szót Kiss László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjenek meg egy kis kitekintést. Jelenits István piarista atya azt mond ta egy helyütt, hogy ne állítsunk olyan szobrokat, amelyeket húsz éven belül majd megint el kell tüntetni, és ez talán a nemzetpolitika mottója is lehet. Alapvető kérdés, hogy mindenképpen kelle lennie állami emlékezetpolitikának ahhoz, hogy közösségünk, a magyarság ne hulljon szét. Azt hiszem, ebben a teremben nem hiszem, hogy vita van abban, hogy kell lennie ilyen állami emlékezetpolitikának, abban azonban már vita van, hogy melyek ezek a tartalmak. Sokszor, az elmúlt évtizedben is, szemlélve egymás vitá it, akár értékvitáit, akár történelemvitáit, időnként arra gondoltam, hogy ezek a dolgok feketék, fehérek, hiszen ez vagy így van, vagy úgy van. Aztán rájöttem arra, hogy a magyarság történelme során nagyon sokszor vannak olyan igazságok, amelyek egymást i dőnként talán kizárják, de mégis léteznek egymás mellett, vagy akár egymással szemben is, azért, mert mi magyarok nagyon máshogy éltük meg a történelmünket. Ha akár csak az előterjesztésnél tartunk, Trianon tragédiája teljesen más az itt élő, hőssé vált po lgároknak, mint mondjuk, egy budapesti kizsákmányolt, éhező, nyomorgó munkásnak. Teljesen más. De nem lehet azt mondani és hiba lenne azt mondani, hogy ez a tragédia nincs, attól még, hogy van, akinek nagyon van, van, akinek kevésbé létezik. Éppen ezért ma gam azt gondolom, az előterjesztőkkel egyetértek abban a szándékban is, hogy ezt kezdeményezték, magam és az MSZP is támogatjuk az előterjesztést, mert ez az előterjesztés egy olyan nemzetpolitika része lehet, amely szerintem, szerintünk jó irány, amely az egy közösség számára fontos kiállást és az egész magyarság számára fontos távlatokat, amit megnyitott, azt gondolom, méltóan helyére teszi a parlamentben. Ezért magam mindenképpen támogatni fogom, és a Szocialista Párt is támogatni fogja ezt az előterjesz tést. (17.00) Ez a gondolat jó lenne, ha általános lenne abban a nemzetpolitikában, amelyet folytatunk, mert jó lenne, ha nem egymás helyére állítgatnánk a szobrainkat, hanem egymás mellé tennénk ezeket a szobrokat. Azért, mert az országunk történelme attó l még, hogy mást jelent akár mindenkinek, aki itt jelen van a teremben, azoknak, akik valóban elkötelezettek a nemzet ügye iránt - és azt gondolom, hogy ebben a Házban olyanok ülnek, akik elkötelezettek , azoknak az embereknek együttesen is van, amiről me g kell emlékezni. Éppen ezért, amikor arról beszélünk, hogy kelle lennie nemzeti emlékezetpolitikának, akkor nekem az a válaszom, hogy kell lennie, és akkor eljutunk oda, hogy miről kell szólnia ennek a nemzetpolitikának. Azt gondolom, hogy ebben a mostan i kormányzat talán hibázik akkor, amikor egyfajta történelmi értelmezést akar rákényszeríteni az emberekre, erre hív életre szervezeteket, Veritas Intézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet és így tovább; miközben egy méltó állami emlékezetpolitikának arról k ell szólnia, hogy mindazokat az értékeket, amelyekben egyek vagyunk és amelyeket mindenki közösen tud vallani, azokat támogatja, továbbfejleszti, míg azokban az értékekben pedig, amelyek nem mindegyikünknek sajátjai, tartózkodik attól, hogy bármiféle irány ban állást foglaljon. Azt gondolom, hogy az előttünk lévő előterjesztés olyan, amelyben egyébként jelen kell lenni az állami emlékezetpolitikának, amely helyes, hogy előttünk van, amelyet helyes, hogy megtárgyal a
