Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A magyar zászló és címer napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
3065 Most pedig soron következik a magyar zászló és címer napjáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Rogán Antal, Németh Szilárd István fideszes képviselők önálló indítványa H/2117. sor számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Nemzeti összetartozás bizottsága folytatja le. Elsőként megadom a szót Németh Szilárd István úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti jelképtár egyik legfontosabb és leginkább használt, ősi hagyo mányokra visszavezethető eleme a nemzeti lobogó, a magyar címer és a nemzeti hitvallásban is tisztelt Szent Korona. A zászlóról és annak használatáról Magyarország Alaptörvénye is rendelkezik. A ma használatos háromszínű zászló mellett bizonyos kiemelt alk almakkor a történelmi zászlók válogatott sora is a magyar nemzeti jelképtár részévé vált. Az Országgyűlés alakuló ülésén vagy a közjogi méltóságok, így a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök megválasztásakor többek közt az Árpádház hétszer v ágott, úgynevezett Árpádsávos zászlója, vagy éppen Mátyás királyunk fekete seregének hadizászlaja előtt teszünk hitet és esküt a magyar haza és nemzetünk szolgálatára. Zászlónkról és a magyar címerről ugyanakkor egyetlen emléknap vagy ünnep sem szerepel n aptárainkban, ezért gondoltuk a magyar zászló és címer napjának március 23át, az 1848. évi XXI. törvénycikk megalkotásának és elfogadásának időpontját, mint ahogy erre az eredeti határozati javaslatban is hivatkoztunk. Nézzük, miről szólt ez a törvénycikk ! „1848. évi törvénycikk a nemzeti színről és ország címeréről. 1. §. A nemzeti szín és ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. §. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra felvetetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületné l s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország címere használhassék. Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és címere mellett, saját színeiket és címerüke t is használhassák.” Így szólt a XXI. törvénycikk. (15.20) Tisztelt Képviselőtársaim! A határozati javaslat benyújtása után pár nappal levelet kaptam Csúcs Lászlóné Halina asszonytól, a lengyel kisebbségi szóvivőtől. Ebben arról tájékoztatott, hogy tudomás ukra jutott, miszerint március 23ára tervezzük bevezetni a magyar zászló napját. Azt írta, hogy ez két szempontból is nagyon érzékenyen érinti a Magyarországon élő lengyel nemzetiséget. Egyrészt március 23án immár nyolc éve ünnepeljük közösen a magyarle ngyel barátság napját, évente felváltva hol Lengyelországban, hol Magyarországon. Ezt a napot mindkét nemzet országgyűlése törvényben fogadta el. A magyar zászló napjának erre a dátumra való kitűzése szerintük csökkentené a magyarlengyel barátság napja mé ltó megünneplésének lehetőségét. Másrészről a Magyarországon élő lengyelek is szeretnének méltóképpen ünnepelni második hazájuk oly fontos és felemelő eseményén, amilyennek ők a magyar zászló napját tekintik. Ezért azt kérik, hogy más időpontra tegyük a ma gyar zászló napját. Majd arról is beszámol az általam különösen nagyra becsült és tisztelt szószóló asszony, hogy a Lengyel Köztársaság zászlajának napját ők otthon is megünneplik, mégpedig május 2án. „A lengyel ünnep célja, ami szinte teljesen egybeesik a magyarok céljaival, az, hogy népszerűsítse az ismereteket a lengyel történelemről, a lengyel zászlóról és a nemzeti szimbólumokról, hogy erősítse a nemzeti öntudatot, hiszen a nemzeti lobogó színei a nemzeti öntudat legfontosabb szimbólumai közé tartozna k. A lengyel zászló napjának a küldetése a hazafias érzelmek felkeltése, a hazafi magatartás kialakítása. A zászló a nemzet összetartó ereje, amely összeköti a lengyel fiatalokat és időseket, a teljes lengyel társadalmat.” - írja levelében Halina asszony.
