Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A magyar zászló és címer napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN
3066 Az ünnep dátumának meghatározása náluk sem volt véletlenszerű. Két történelmi eseményhez kapcsolódik, 1944. május 2án a lengyel hadsereg, Kościuszko divíziója lengyel zászlót tűzött ki Berlinben a Reichstagon és a győzelem oszlopán, illetve később, a Leng yel Népköztársaság idejében kötelező érvényű volt a zászlók leszedése a május 1jei felvonulások után, hogy ne lobogjanak másnap, a kommunista hatalom által megszüntetett május 3ai alkotmány ünnepén. Tisztelt Országgyűlés! Stanisław Worcell 1849ben így í rt a két testvéri nép kapcsolatáról. „Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek a léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele.” Nos, tisztelt képviselőtársaim, az idézet fényében nem véletlen, hogy nemcsak meghallgattuk, de meg is értettük lengyel testvéreink kérését, tanácsát, és ezért módosító indítvánnyal kezdeményeztük, hogy ne március 23án legyen a magyar zászló és címer napja. Tekintettel arra, hogy a jelenleg is használatos, vízszintes sávokban elrendezett, háromszínű - pirosfehérzöld - magyar nemzeti lobogó a XVIII. század végén, illetve az 184949. évi forradalom és szabadsághar c idején került használatba és elfogadásra, a nemzeti ünnepek sorában is a tavaszi szabadságünnep idejéhez közeli új dátum lehet megfelelő a zászlónap kitűzésére. Tisztelt Országgyűlés! Ennek okán több időpontot is megvizsgáltunk. Kérem, engedjék meg, hogy ezeket röviden ismertessem önökkel. A forradalom és szabadságharc eseményei alapján március 16. és 17., április 11. és 14., illetve szeptember 29e is alkalmas lehet a nemzeti lobogó megünneplésére és a modern magyar színek megtisztelésére. Március 17é n Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezésével egyszerre ünnepelhetnénk meg a magyar trikolórt is. A kinevezés megnyitotta az utat az első független és szabadon választott kormány megalakításához. Általa a reformkor nemzeti szabadságeszményének útjá n de iure is mérföldkőnek számított az uralkodói kinevezés Bécsben, Pozsonyban és PestBudán egyaránt. 1848. április 11én az uralkodó, V. Ferdinánd szentesítette az úgynevezett áprilisi törvényeket. Ez fordulópont volt a magyar történelmi valóságban. Átal akult vele a kormányzás rendje és tartalma, csaknem teljesen függetlenné vált Magyarország, és ettől a naptól számíthatjuk az ország területi egységének helyreállítását is, az Erdéllyel történő egyesülést. 1849. április 14e pedig a függetlenségi nyilatkoz at napja. A Debreceni Református Nagytemplomban kimondták a Habsburgház történelmünkben második trónfosztását. Néhány hónappal korábban, 1848. szeptember 29én pedig Pákozdnál megvívtuk az első és egyben sikeres honvédő ütközetünket. És van még egy elgond olkodtató dátum, amely ugyan a fenti sorba nem illeszthető, de történelmi tényből sem vezethető le, mégis fontos, számolnunk kellett ezzel is. Ez november 19e, amikor 2010ben a Székely Nemzeti Tanács parlamenti emlékülése alkalmából kitűzték az Országház ra a székely zászlót, amely a törvényhozás épületét mind a mai napig díszíti, azt üzenve evvel, hogy az ország háza a nemzet háza. Végül nézzük azt az időpontot, amely mellett döntöttünk, és a tisztelt Ház figyelmébe is ajánlunk. 1848. március 16án megkez dődött a Nemzetőrség szervezése. A Nemzetőrség egyik fontos feladata a közbátorság fölötti őrködés volt. Pesten a 12 pont 5. pontjában már nemzeti őrsereget követelnek. A márciusi napokban a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban spontán önszerveződésbe n jöttek létre nemzetőri alakulatok, amelyek a rend fenntartását vállalták, Pesten eleve azzal a céllal, hogy tüntetés vagy rendzavarás esetén kizárják az idegen parancsra mozduló katonaság beavatkozását. Később a pozsonyi országgyűlésen megszületett a XXI I. törvénycikk a Nemzetőrség felállításáról. Ennek értelmében a 25 és 50 év közötti egészséges férfiakat, ha fél jobbágytelek nagyságú birtokkal, illetve 200 forint értékű ingatlannal rendelkeztek, lakóhelyükön végzendő nemzetőri szolgálatra kötelezték. Ez a mozgósítás egyben a történelmi előzménye a független reguláris magyar honvédségnek, illetve a modern sorkatonai szolgálatnak.
