Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2988 Bízom abban, hogy a nem túl távoli jövőben már nemcsak a negatív, hanem a pozitív hatásait is érezhetjük annak, hogy sok magyar fi atal munkatapasztalatokat szerzett külföldön. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Most már valóban a képviselői felszólalá sok következnek. Mint ahogy azt már megelőzően is jeleztem, ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, ott is elsőnek Bánki Erik képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! BÁNKI ERIK , a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Jobb kétszer, mint egyszer sem. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos vitanap van ma; bár ellenzéki kezdeményezésre, de a Ház elé került kér dést járjuk körül, és annak is kifejezetten örülök, hogy az időkeretet is meg tudtuk nyújtani, így több lehetőségünk lesz arra, hogy érvekkel alátámasztott, valóban tartalmas vitát folytassunk, amelynek a végén egy olyan összegzés születhet, ami reményeink szerint az egész magyar társadalom szempontjából jó megoldásokat talál a jövőre nézve. Előre kell vetítenem, hogy magának a vitanapnak a címével természetesen nem értek egyet, hiszen az csak egy nagyon szűk szeletét fogja át annak a kérdéskörnek, amiről b eszélnünk kell, amikor arról vitatkozunk, mi az oka annak, hogy a magyar társadalom egyes rétegei, elsősorban a fiatalok, de azért nyugodtan elmondhatjuk, hogy a középkorosztályba tartozó emberek is nagy számban dolgoznak külföldön. Amikor a fiatalok és a kevésbé fiatalok külföldi tanulása és munkavállalása kapcsán az elvándorlásról beszélünk, akkor ezt a fogalmat általában társadalmi szinten, nyilvánvaló a politikában az ellenzék is tévesen asszociálja. Hiszen a szocializmusban voltak azok a körülmények, a melyek kapcsán a külföldre való távozás egyben az elvándorlást is jelentette, hiszen pontosan emlékezünk még arra, hogy abban az időben a disszidálás, az állam engedélye nélkül való külföldre távozás hosszú időre, a régebbi időkben legalább tíz évre megtil totta, a lehetőségét is elvette annak, hogy valaki, aki így távozott külföldre, visszatérjen Magyarországra. Ma már természetesen a rendszerváltozás után nem beszélhetünk erről. Ezért nincs értelme kivándorlásról és elvándorlásról beszélni abban az esetben , ha a fiatalok egyetemi tanulmányaikat végzik külföldön, vagy pedig szakmai gyakorlat szerzése céljából hosszabbrövidebb időre vállalnak munkát európai országokban, vagy esetleg a családiéletkezdés megalapozását segítendő néhány évre munkát vállalnak kü lföldön, aztán hazatelepülnek Magyarországra, hogy a kint félretett jövedelmükből itthon könnyebben kezdjenek pályát, illetve azok a külföldön szerzett szakmai tapasztalatok, amelyekkel gazdagodtak, a munkavállalási lehetőségeiket javítsák Magyarországon. Tehát nagyon széles körről beszélhetünk ilyenkor, nem érdemes ezt leszűkíteni egyértelműen arra, hogy Magyarországról az emberek azért mennek, azért távoznak külföldre, mert el akarják hagyni az országot, és eszük ágában sincs az, hogy valaha visszatérjene k Magyarországra. Látnunk kell azt is, hogy a mai Európa egy kitágult, teljesen más dimenzió, mint ami 15 vagy akár 20 évvel ezelőtt is volt, nem is beszélve az 1990 előtti időszakról. A mai fiatal, húszasharmincas generáció az első, aki számára a külföld re utazás fogalma már nem az emigrációval, a hatalommal szembeni tiltakozással kapcsolódik össze, hanem azzal a lehetőséggel, hogy megismerjen más kultúrákat, és azokban az idegen kultúrákban ki is próbálja magát. A mai fiatalok a rendszerváltozásnak köszö nhetően már abban szocializálódtak, hogy nyitottak a határok, és azokon belül - az Európai Unióba való belépésünket, csatlakozásunkat követően aztán pedig különösen - szabadon lehet mozogni, tanulni és dolgozni. 2011 óta pedig minden magyar állampolgár szá mára megvan a lehetőség arra, hogy az Európai Unió bármely tagországában munkát vállalhasson, ez a szabad munkaerőáramlás lehetőségének az alapfeltétele. (9.50)
