Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2989 Ezért azt a tényt, hogy sokan dolgoznak külföldön, bár egyes politikai erők megpróbálják a kor mánnyal szembeni elégedetlenségre felhasználni, mégsem beszéltünk erről, ezt egyértelműen leszögezhetjük ebben a vitában is. Szeretném is önöknek bebizonyítani az alábbiakban, hogy miért is mondom ezt, miért gondolom azt, hogy azt, hogy Magyarországról fia talok, középkorúak vagy akár idősebbek is külföldön dolgoznak, egyáltalán nem a kormánnyal szembeni elégedetlenség vagy a magyarországi életkörülményekkel kapcsolatos elégedetlenség alapozza meg, hanem egyszerűen vagy szakmai tanulmányok, vagy egyszerűen k ülföldi kihívások, vagy nyilvánvalóan a magyar átlagbérek és a külföldi átlagbérek közötti különbség okozta vonzerő támaszthatja alá. Nézzük azt, hogy mi a helyzet Európa más országaiban! Azt kell mondanom önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim - ahogy Tállai András államtitkár úr is említette , hogy KözépEurópában még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet, amikor azt vesszük figyelembe, hogy a társadalomnak hány százaléka az, aki valóban külföldön él és ott dolgozik. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztés i Bank, az EBRD 2007es jelentésében rámutatott arra, hogy a külföldön dolgozó lengyelek jócskán hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, mert külföldi jövedelmeiket nemcsak kinti fogyasztásra költik, hanem hazaküldik a saját országukba, és otthoni család tagjaikat segítik belőle, illetve előkészítik azokat a gazdasági vállalkozásokat, amelyek majd munkát és megélhetést biztosítanak számukra a visszaköltözés után. 2007ben, tisztelt hölgyeim és uraim, a lengyel vendégmunkások által hazautalt összeg meghalad ta a 4 milliárd eurót a Lengyel Nemzeti Bank kimutatása szerint, a 2004et követő három évben Lengyelországban a hazautalások mennyisége kétszeresére nőtt. A lengyelek a pénz nagyobb részét befektették, így egyes becslések szerint 0,10,2 százalékkal járul tak hozzá a lengyel GDP növekedéséhez. A számokat tekintve pedig ebben az időszakban, tehát a 2000es években, közel kétmillió lengyel dolgozott Európaszerte. Azt látnunk kell, hogy nyilván Magyarországon is - ahogy említettem - komoly vonzerőt jelent a k ülföldi munkavállalás szempontjából az, hogy a magyar fizetések sajnos nem tudják felvenni a versenyt a német, angol vagy esetleg olasz fizetésekkel, így azt gondolom, önmagában egyáltalán nem tekinthető hátránynak az, ha ez a vonzerő azt jelenti, hogy néh ány tízezer vagy akár néhány százezer ember időlegesen külföldön vállal munkát. Azt gondolom, az a tény önmagában, hogy valaki külföldön vállal munkát, még egyáltalán nem kell hogy azt jelentse, hogy ő végleg letelepedett abban az országban. Azt gondolom, a mindenkori magyar kormányoknak éppen az a feladata, hogy olyan gazdasági környezetet, olyan társadalmi környezetet teremtsenek Magyarországon, ami vonzó lehet a visszatérésre, hiszen én magam is tudom a saját korosztályomból ismerőseim és barátaim révén, hogy akik 34 évi külföldi munkavállalást követően hazatérnek, ők egész más szemmel vizsgálják a világot, sokkal nagyobb hozzáadott értéket tudnak teremteni akár a gazdasági növekedéshez, akár a tudományos élethez Magyarországon, mint azt kiutazásuk előtt tették. Nézzük, hogyan néznek ki a számok Magyarországon! A KSH becslései azt mutatják, hogy a külföldön dolgozó, itthon is lakhellyel rendelkező magyarok éves átlagos állománya az ezredfordulón 10 ezer főt tett ki; 2010ben a számuk meghaladta az 50 ezre t; 2014 harmadik negyedévében pedig mintegy 100 ezer főt tett ki. Ez alapján nyugodtan azt mondhatjuk, hogy a 2010es kormányváltás óta létszámuk növekedése egyáltalán nem meglepő a korábbi adatokhoz képest: 2000 óta évről évre, évtizedről évtizedre jelent ősen nőtt a számuk, ami nem feltétlenül az éppen aktuális kormány munkájának az értékelése, hanem ahogy beszéltem róla, az európai határok megnyílása, azaz az európai látótér kitágulásának következménye. Persze, vannak emlékeinek arról, hogy egyes miniszte rek, miniszterelnökök hogyan nyilatkoztak a magyar munkavállalókról vagy egyáltalán a magyar emberekről. Mindannyian emlékeznek még Gyurcsány Ferenc mondására, miszerint el lehet menni Magyarországról. Azt gondolom, ez egy
