Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2985 félve, hogy a beáramló munkaerő szociális feszültséget okoz, mert a vendégmunkások lenyomják a béreket, és kiszorítják a hazai munkaerőt a munkaerőpiacról. (9.30) A küldő országok esetében ezzel szemben a fiatalok és a szakképzett munkaerő elvándorlása, valamint az egyes szakterületeken kialakuló, tartós munkaerőhiány okozza a legfőbb problémát. A z Európai Bizottság pedig az Unió világgazdasági versenyképességéért aggódik, és a lehető legnagyobb munkaerőmobilitás mellett száll síkra. A Bizottság álláspontja ebben a kérdésben egyértelmű: egyetlen tagállam sem dönthet úgy, hogy az Európai Unió négy szabadságjoga közül a számára kedvezőket betartja, miközben korlátozza azokat, amelyek nemzeti érdekükkel ellentétesek. Ez természetesen érvényes a munkaerő szabad áramlására is. Miközben a migráció hatását eltérően ítélik meg az egyes tagállamok, a közös európai célkitűzést, ami az Unió kevésbé fejlett országainak felzárkóztatására vonatkozik, senki sem vitatja. Magyarország - szakítva a korábbi gyakorlattal - ezeknek a forrásoknak a 60 százalékát kívánja közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítani, amitől tö bbek között azt reméli, hogy a jelenlegi migrációs nyomás enyhül, és a munkaerőáramlás iránya fokozatosan megfordul. Az Európai Unió 2004es bővítését követően tendenciájában emelkedett azoknak a száma, akik az újonnan csatlakozott országokból a régi tagá llamokban vállalnak munkát, erről azonban nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok. A különböző felmérések és kutatások szerint - amelyek többnyire korlátozott érvényességgel bírnak - a külföldön történő munkavállalási hajlandóság határozott növekedést je lez. Ez a tendencia egész Európában megfigyelhető, nem tekinthető sajnos magyar jelenségnek. A nemzetközi migráció erősödése a gazdaság számos szegmensét érinti; nemcsak a munkaerőpiacot, de a megtakarításokat, a költségvetés egyenlegét, a társadalmi kohéz iót, a gazdasági növekedést, a növekedési kilátásokat, valamint különböző csatornákon keresztül még az inflációt is. Mindezek alapján a kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy tisztában legyünk a kivándorlás okaival, következményeivel, nagyságrendjével és várható alakulásával. Le kell szögezni, hogy egy olyan problémával állunk szemben, amelynek jellemzőiről nem tudunk eleget. Az egyik legfőbb hiányosság, hogy nem rendelkezünk megbízható statisztikai adatokkal, emiatt a médiában, de itt a parlamentben is a legkülönfélébb számadatok jelennek meg az elvándorlás mértékéről. Mindenki növekvő elvándorlásról beszél, miközben az egyes országokra vonatkozó pontos és megbízható adatokkal senki sem rendelkezik. A több százezres kivándorlástól kezdve egészen milliós n agyságrendig mindenféle számadat megjelent már. Jól látható, hogy a kérdés megvitatása során sokféle fogalom keveredik, ami tovább nehezíti a tisztánlátást. A fiatalok körében a külföldi munkavállalási hajlandóság felmérése céljából végzett kutatástól kezd ve a szezonális okokból ideiglenesen külföldön munkát végző vendégmunkásokon keresztül a végleges külföldre költözőkig bezárólag sokféle megközelítés lehetséges. Ami a rendszeresen elérhető statisztikai adatfelvételeket illeti, elvileg kétféle forrás áll r endelkezésünkre. Az egyik a többi uniós tagország munkaerőfelméréseiből a magyar foglalkoztatottak számára vonatkozó számítás lehet. Ebben azonban nem szerepelnek azok a vendégmunkások, aki szállókon, felvonulási épületekben, műhelyekben laknak, és azok s em, akik nem vállalják be, hogy az adott országban illegálisan dolgoznak. Ezért a külföldön dolgozók teljes létszáma csak nagyon nagy hibával becsülhető meg. Az Eurostat ilyen adatot nem tesz közzé, de a tagállami munkaerőfelmérésekből elvileg kiszámíthat ó. Sokszor felmerül az Európai Unió többi tagállamából származó, úgynevezett tükörstatisztikák kérdése. Ezek alapvetően azért nem alkalmasak a migráció mérésére, mert nem azonos fogalmi rendszerben mérnek, így az egyes országok adatai nem összesíthetőek. A legtöbb országban például csak a havonta újonnan belépők számáról tartanak nyilván adatot. Ilyen például a brit tbregisztráció, ami semmit sem mond arról, hogy az adott időpontban ténylegesen hányan tartózkodnak az
