Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2986 országban, és közülük hányan végeznek m unkát. Az említett két megközelítés további lényeges korlátja, hogy a migráció nemcsak az Európai Unión belül zajlik, hanem gyakorlatilag az egész világra kiterjed, így az EUn belüli munkaerőmozgás megfigyelése sem öleli fel a nemzetközi vándorlás egészét , hanem annak csak egy részére vonatkozik. A legfőbb támpontot a KSH hazai munkaerőfelmérése biztosítja, amely rögzíti a megkérdezett háztartáshoz tartozó 1574 éves személyek munkavégzésének helyét. Természetesen itt csak azokról jutunk információhoz, ak ik nem adták fel a magyarországi lakásukat. Eszerint a külföldön dolgozó, itthoni lakhellyel is rendelkező magyarok éves átlagos állománya az ezredfordulón 10 ezer főt, 2010ben 51 ezer főt, 2014 harmadik negyedévében pedig mintegy 100 ezer főt tett ki. En nek alapján 2010 óta a munkavállalók számának 360 ezres növekedéséből kevesebb mint 50 ezret jelent a külföldi munkavállalás. Tény az is, hogy az elmúlt évi gazdasági növekedési fordulat hatására megállt az éven belüli migráció növekedése. Egy nemrég publi kált KSHkutatás keretében kísérlet történt a külföldön dolgozók számának meghatározására. Ez azt mutatta, hogy 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt a világban, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. Ha ehhez hozz áadjuk azokat, akik ideiglenesen, azaz egy évnél rövidebb ideig végeznek külföldön munkát, akkor is maximum 450 ezer olyan magyar állampolgárról van tudomásunk, aki részben Magyarországon kívül él, illetve dolgozik. Ez a népességnek kevesebb mint 5 százalé ka. Ők nem 2010 óta hagyták el az országot, hanem a rendszerváltozást követő 25 év alatt. Ha az Európai Bizottság által az elmúlt 10 évre vonatkozó elvándorlási arányszámokat nézzük, akkor a keletközépeurópai országok közül Magyarország az utolsó helyen á ll; miközben például Romániából a munkaerőállomány több mint 9 százaléka távozott külföldre, addig Magyarország esetében 2,4 százalékos volt ugyanez az arány. Ez azt is jelzi, hogy a magyar munkaerő az Unióhoz velünk együtt csatlakozott országok között a legkevésbé mobil. Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésünkre az elvándorlás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy külföldre leginkább a fiatal, 20 és 39 év közötti korosztály közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező tagj ai költöznek. Ez azt jelenti, hogy a kormány azzal teheti a legtöbbet, hogy olyan gazdasági környezetet teremt, amely megfelelő szakmai életutat és perspektívát biztosít a fiatalok számára. A foglalkoztatáspolitika területén pedig tennünk kell azért, hogy hazavonzzuk a fiatalokat, mégpedig azzal, hogy itthon teremtünk számukra versenyképes kilátásokat, vonzó jövőképet. Ennek megfelelően a kormány kiemelt figyelmet fordít a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének javítására. Intézkedéseink közül ki kell emelnem a 2014. év végén induló ifjúsági garanciaprogramot, amelynek keretében a kormány azt kívánja elérni, hogy 2018ig valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elvesztését vagy tanulmányai befejezését követő négy hónapon belül versenyképes állásajánlatot kapj on, vagy adott esetben további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati, illetve gyakornoki képzésben részesüljön. Ugyanezen korosztály számára rendelkezésre álló lehetőségekkel bővítettük a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatását. A szakképzési rendsz er átalakításával, a korszerű, naprakész gyakorlati ismeretek megszerzését biztosító duális képzés megerősítésével szintén a fiatalokat segítjük az elhelyezkedésben. Tisztelt Ház! Amint már említettem, egyértelmű összefüggés van a bérek nagysága é s a kivándorlási hajlandóság között. Magyarországon a bérek színvonala lényegében nem tér el a többi visegrádi országétól. Azért érdemes ezt a viszonyítási pontot választanunk, mert itt az eltérések 1020 százalékon belül maradnak, míg a fejlett országokho z képest többszörös elmaradásban vagyunk. (9.40) Ha vásárlóerőparitáson számolunk, akkor a különbségek már kisebbek. A bérek vásárlóértékét tekintve a német és angol jövedelmek persze még ebből a szemszögből is két és félháromszor magasabbak a hazainál a 2013as adatok szerint. Természetesen a bérek emelésében eddig elért
