Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2676 Köszönöm szépen a figyelmüket. (Dr. Szakács László: A restancia mást jelent! - Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most soron következik a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalko zások működésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés a T/2086. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságké nt a Gazdasági bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót Glattfelder Béla úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának. GLATTFELDER BÉLA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! A fogyasztási cikkek kereskedelme ma már elsősorban nem az azonos profilú vállalatok, hanem sokkal inkább a különböző értékesítési modellek versenyévé vált. Egy családi vállalkozásban működő élelmiszerbolt versenytársa ma már nem csupán a szomszéd utcában árusító hasonló kisbolt, hanem sokkal inkább az egész Európából összegyűjtött olcsó termékeket árusító diszkont vagy hipermarket. Közismert, hogy az értékesítési hálózat globalizálódása sok esetben együtt jár a helyi termékek, Magyarország esetében a minőségi magyar termékek fogyasztói kínálatból való kiszorulásával, vagy a termelési költségszinttől elmaradó árkondíciókkal való értékesítés kényszerű vállalásával. A jelenleg hatályos egységes kereskedelmi szabályok ugyanúgy vonatkoznak a hip ermarketekre, mint a kis családi üzletekre. Ebben a teljesen szabad versenyben a tőkeerős kereskedelmi vállalkozások hálózatai folyamatosan bővülnek, mindeközben egyre több kisbolt zár be. A kormány célja, hogy az uniós előírásokat tiszteletben tartva, véd elmet biztosítson a hazai kis- és középvállalkozásoknak. A kormány ezeket a szempontokat szem előtt tartva terjesztette elő javaslatait. Ezeknek a lényege a következő. Túl sok magyarázatot nem igényel, hogy a kormány kulturális értékeink védelme érdekében meg kívánja tiltani a diszkontok, a nagyméretű szupermarketek és a hipermarketek létrehozását a nagyvárosias lakóterületen lévő világörökségi területeken. A javaslat továbbá bevezetne egy új rendelkezést, amely szerint, ha egy vállalat napi fogyasztási cik kek kereskedelmi értékesítéséből származó előző évi nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor piaci erőfölényben van. Ez a törvényi vélelem önmagában nem jelent semmilyen joghátrányt, csak akkor, ha a vállalkozás valamilyen módon visszaél ezzel az erőfölényével, ugyanakkor egyértelmű helyzetet teremt a versenyfelügyelet számára, amikor egyegy jogsértést kivizsgál. Egyes kereskedelmi vállalkozások megengedhetik maguknak, hogy az árak letörése érdekében akár több évig is veszteséget termelje nek, ellehetetlenítve azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen nekik a nyereségből kell fenntartaniuk magukat. Erre tekintettel a javaslat meghatározott árbevétel, 50 milliárd forint elérése melletti ves zteséges működés esetén a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően eltiltaná e
