Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2590 mindig egyrészt a saját tevékenységünk okos és ésszerű megszervezésében, másrészt pedig az ahhoz való alkalmazkodásban lelhetjük meg. Ezért a magam részéről támogatom a törvény elfogadását annak reményében is, hogy ezekről a témákról talán még itt a Házban egyszer, nem így, hanem szélesebb kör előtt is szót és eszmét válthatunk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK : Én is köszönöm. Most megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak, LMP. Tessék! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy szerencsém van, hogy rögtön TuriKovács Béla miniszter úr, alelnök úr, képviselő úr után szólhatok. Ugyanis a magam részéről nagyon örülök neki, hogy van olyan téma is, amiben konstruktív vita folyhat a parlamentben, és nem politikai szempontok vagy pártpolitikai szempontok érvényesülnek, hanem nézetkülönbségek, ideológiai különbségek, de ezeket meg lehet vitatn i. A magam részéről örülök ennek a szakmai hangulatnak, és annak külön örülök, hogy a Fenntartható fejlődés bizottságának fele itt van a plenáris teremben és részt vesz ebben a vitában. Tehát a magam részéről ez is egy külön öröm, hogy a bizottsághoz olyan emberek, szakemberek tartoznak, akiket érdekel ez a téma. Néhány dologban szeretnék reflektálni az előttem elhangzottakra. A kiotói egyezmény után átélt euforikus hangulatról beszélt TuriKovács Béla képviselő úr, miniszter úr, és szerénynek nevezte az er edményeket. A magam részéről el kell mondjam, sőt továbbmegyek: elkeserítőek az eredmények, és tegyük hozzá, hogy erről nem Magyarország Kormánya vagy Magyarország mindenkori Kormánya tehet, hanem a globális gazdaság. Éppen ezért fontos az, hogy milyen sze mlélettel és miként is alkalmazkodunk ehhez. Szintén elhangzott a vitában az, hogy a globális klímaváltozás egy olyan globális jelenség, amely földrajzi, geológiai tényekből következően így is, úgy is bekövetkezik az emberi tevékenység nélkül, de nyilvánva lóan nem mindegy, hogy milyen sebességgel, hogyan, mikor és hol jelentkeznek a káros hatásai, annak milyen hatása lesz a társadalomra és az ország gazdaságára. Emiatt szeretném azt, hogy szemléletileg, ha már vitáról van szó, akkor megkülönböztessem a mege lőzhető és a meg nem előzhető káros kibocsátásokat. Mert egy vulkánkitörést, amit tetszett volt említeni példaként, tudomásul kell vennünk, hogy a Föld működéséből adódóan nem megelőzhetőnek minősíthetünk, míg azért jó néhány olyan van, amit az emberi tevé kenység úgy bocsát ki káros anyagként vagy széndioxidként, vagy bármi más üvegházhatású gázként, amit meg lehetne előzni, és meglenne hozzá a technológia. (9.10) Érdekességképpen szeretném elmondani, hogy itt megszámoltam, miközben ment a szónoklat, hogy hány izzó ég jelen pillanatban ebben a teremben. Nem tudom, hogy mennyire meglepő, több mint 600 izzó van a teremben, és 600 izzó ég. Azt mondta Bibó István, hogy az elitnek a feladata az, hogy a társadalom számára morált és magatartásmintákat mutasson, és nagyonnagyon fontos az, hogy ezt hogyan tesszük meg, és nagyonnagyon fontos az, hogy szemléletileg mit mutatunk a társadalom számára. Hadd mondjam el - és bocsássanak meg, hogy annyi aktuálpolitikát csak visszahozok, hogy a költségvetési törvényről besz élek , hogy 28 milliárd van egy olyan paksi fejlesztésre, aminek a részleteit nem ismerjük egyáltalán, míg közben Magyarországon a sajtóban már mindenhol „az otthon hidege” programként híresül el az a pályázati rendszer, ami egy napokat meg fél napokat tu d nyitva lenni, mert nem tud a háztartásoknak a kommunális kibocsátás terén a megtakarításhoz elegendő forrást biztosítani. Ha valamire, egy károsanyagkibocsátási tevékenységre soksok milliárdot fordítunk, és egykettőben jelképes összegben határozzuk me g azt, amivel meg akarjuk spórolni a károsanyagkibocsátásokat, akkor nincs egyenes arányban a törekvésünkkel meg a céljainkkal.
