Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2591 Szavak tekintetében - mint mondtam , egyetértünk, és én nem vitatom ezeket. Viszont nem 1 milliárdra, nem 2 milliárdra és nem 4re, hanem sok tíz milliárdra meg akár százmilliárdos nagyságra lenne ahhoz szükség, hogy átalakítsuk Magyarországnak az energiafüggőségét, amiről Kepli képviselő úr beszélt. Ugyanis nemcsak azt kell vitatnunk vagy azt kell vizsgálnunk, hogy most mennyi e nergiára van szükség, hanem azt, hogy egy normálisan felépített országban mennyire lenne szükség. S mindaddig ezt nem tudjuk megvizsgálni, míg az összes magyarországi közintézménynek nem szigeteltük le a falait, nem alakítottuk át az épületgépészetét, nem alakítottuk át a nyílászáróit, nem tettük energiahatékonnyá, nem tettünk a tetejére napkollektort, és nem néztük meg azt, hogy valóban mire van szüksége. Minderről addig nem beszélhetünk, míg Magyarország közvilágításának a rendszerét nem cseréltük le mind enütt ledesre, és nem néztük meg, hogy mi az a valós energiaigény, amire szükség van. Minderről addig nem beszélhetünk, míg Magyarország vidéki térségeinek a családiházrendszerében - szép kis kockaház, mindenki számára ismerős, aki a magyar vidéken jár - nem szigeteltünk le mindent, és nem néztük meg, hogy a nyílászárócserékkel mit lehet elérni energiaigény tekintetében. Mindezen törekvések - amiket tulajdonképpen a paksi vitában is végig képviseltünk - azok, amik lehetőséget teremtenének arra, hogy hogyan csökkentsük a kibocsátást, mert addig, míg a vulkánkitörés nem megelőzhető és nem megspórolható, addig a lakossági, kommunális, ipari, önkormányzati és közszolgálati kibocsátás, illetve energiafelhasználási igény igenis megelőzhető, addig azon lehet spóro lni. Hadd mondjam el még azt is - miután az a megtiszteltetés érte a Fideszfrakciót és a KDNPfrakciót, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége egyéni választókerületekben önöket választotta meg képviselőjének, és önök képviselik a magyar társadalom tú lnyomó többségét, a vidéki térségeket , hogy milyen gazdasági haszon lenne még abból, ha nem központosítottan egyegy gyár, egyegy helyen százfős munkahely, hanem mindenütt szerte az országban kis tüzépek és építőipari vállalkozások kapának lehetőséget, hogy ezeket az átalakításokat megtehessék, hogy milyen vidékfejlesztési hatása lenne, milyen helyi foglalkoztatási hatása lenne annak, ha mindazokat a forrásokat - ami nem 1 milliárd meg 2 milliárd, hanem soksok milliárd - rendelkezésre bocsátanánk a magy ar kommunális szektornak, hogy ennek milyen lehetőségei lennének szerte vidéken. Tehát arra szerettem volna reflektálni, hogy mikor arról beszélünk, hogy a kibocsátás mértékét hogyan lehet csökkenteni, akkor nyilvánvalóan az alapvita az, hogy a felhasználá s mértékét hogyan lehet csökkenteni. Ez egy nagyonnagyon fontos üzenet a magyar kormánynak, hiszen több európai uniós tárgyaláson próbálta a klímapolitika és az energiapolitika kérdését különválasztani. Márpedig véleményem és legjobb meggyőződésem szerint nem lehet különválasztani a klímapolitikát és az energiapolitikát azért, mert nincs olyan energiaelőállító rendszer - és erre Kepli képviselő úr utalt is - még a megújuló energiaforrások esetében sem, amelynek a globális, a teljes életciklusanalízisében vizsgált kibocsátása ne lenne jelentős, mert az infrastruktúrát, az üzemeltetést meg a hátteret lehet már kis kibocsátással csinálni, hiszen az atomerőműnek is az üzemelése során már ez működik, de míg létrehozzuk, míg 1000 milliárdnyi vasat, betont mozga tunk, míg odaszállítunk mindent, addig ez egy nagyon komoly kibocsátás. Ezért van annak létjogosultsága, hogy arról vitázzunk, hogy mindaz a klímapolitikai cél, ami most jelen pillanatban előttünk van egy jogszabálymódosító javaslatként, hogyan függ össze Magyarország energiapolitikájával, mert gyakorlatilag nem lehet azt mondani, hogy ameddig Magyarország energiaigényét nem csökkentjük, és nem helyezzük arra az állásra, amiről eredeti felszólalásomban szóltam, hogy hogy lehet a gazdaságnak széndioxidkib ocsátástól mentesen iparilag fejlődnie, addig nem tudunk arról beszélni, hogy hogy fog a kibocsátás csökkenni. Az
