Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
2589 Én azt tudom a történelemből, amit nemcsak szeretek, hanem hitem, reményeim szerint elég régen vizsgálgatok is, hogy nem szerencsés, amikor tudományos kérdésben hatalmi szóval történik döntés, mert lehet, hogy századokkal később, de majdnem bizt os, reparációra lesz szükség. És én itt most valami hasonlót látok. Azt a tényt, hogy éghajlatváltozás van, ezt a világon senki nem tagadta, tagadja. Nem is lehet tagadni, a földtörténet azt mutatja, hogy ezek az éghajlatváltozások törvényszerűen bekövetke znek. Értem én, hogy a kibocsátásnak mekkora szerepe van, és el is fogadom, hogy ezt csökkenteni kell, de nem pusztán azért - és ezt nagyon fontosnak tartom , mert a kibocsátások következtében majd miféle éghajlatváltozás következik be. Én úgy gondolom, h ogy ha mondjuk, egyszerre Izlandon, mondjuk valahol a délázsiai térségben és ne adj’ isten, valahol az Afrikatérségben kitör egy vulkán, attól tartok, hogy sokkal nagyobb széndioxidkibocsátás következik be, mint amire gondolni merünk. Azok az újabb faj ta előadások, amelyek ugye, szegény teheneket teszik sok mindenért felelőssé, azok meg különösen elgondolkodtattak, mert hovatovább azt kell mondanom, hogy az okok keresésében már elfelejtjük, hogy valahol a természet rendjébe történő beavatkozásunk egésze az, amely valamiféle olyan változást hoz létre, amely változásoknak vannak pozitív részei, és sajnálatosan vannak keményen negatív részei. Szeretném leszögezni, hogy az én álláspontom szerint ez nem pusztán, sőt messze nem csak energiakérdés. Ha ezt leszű kítjük az energiakérdésre - és itt értek egyet Kepli képviselő úrral , akkor tévúton járunk. Az a helyzet ugyanis, hogy ha az éghajlatváltozást tudomásul vesszük, hogy létezik, törekszünk rá, hogy mi ne növeljük az éghajlatváltozással járó kedvezőtlen hat ásokat, azzal mélyen egyetértek, és ehhez meg kell hozni a törvényeket, többek közt ezt a törvényt is érdemes elfogadni. Nem fog csodákat művelni, de érdemes elfogadni, mert talán majd valamilyen lépés lesz előre. De az igazi megoldásokat ott kell keresni, amelyek a saját lehetőségeinkben rejlenek: a vízgazdálkodásban például. Egy olyan vízgazdálkodásban, amely az én hitem szerint egy egységes irányítás mellett Magyarországnak hatalmas lehetőségeket és hasznokat hozhat. Különösen akkor, ha - akár tetszik, a kár nem - az éghajlatváltozás tényét tudomásul vesszük. Tudomásul vesszük, hogy törekszünk arra, hogy ez kedvező legyen, de ugyanakkor azt is, hogy ez létezik. És mint létező éghajlatváltozásokhoz az én meggyőződésem szerint kétféle felkészülés van. Az egy ik az, amiről most beszélgetünk a törvény alapján, az a kibocsátáscsökkentés lehetősége. A másik az, hogy megkeressük azokat a módokat és lehetőségeket, amelyek nekünk, magyaroknak, Magyarországnak nem a hátrányokat, hanem a kedvezőbb lehetőségeket helyezi k előtérbe, amelyek azokat a lehetőségeket helyezik előtérbe éppen az esetleges felmelegedési tendenciák folytatódása esetén, amire föl kell készülni, és amire, ha mi vagyunk a legjobban fölkészülve itt a térségben, Európában vagy akár a világon, akkor ez számunkra hatalmas előnyt is jelenthet. Még egyszer szeretném nyomatékkal mondani, senki félre ne értse, én minden olyan lehetőséget, amely a káros kibocsátásokat csökkenti, messzemenően jónak és támogatandónak tartok. De már akkor, amikor 2001ben valamel yes szavam volt ezen a területen, értetlenül álltam az előtt, hogy hogy van ez, hogy most adunkveszünk kvótákat úgy, hogy a szegényebb országok majd lehetővé teszik, hogy az ezt megfizetni tudó gazdagabb országok kibocsátása nőjön, ezáltal az egyébként az ipar területén lévő előnyüket tovább növeljük. Ez a képlet, ami tulajdonképpen megjelenik. És kézzellábbal tiltakoznak, hogy - megmondom, lehet, hogy most itt sokan azt fogják mondani - micsoda disznóság, hogy a bevételeket csökkentettem netán. Ami rajta m múlott, azon az álláspontom voltam, hogy Magyarországnak iparilag fejlődnie kell, Magyarországnak még nagyon sokáig ebben az ipari világban kell élnie, ezért a kibocsátások területén semmiképpen nem az lehet a célunk, hogy önmagunk alatt fölszámoljunk va lamit, amire egyébként szükségünk lehet. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az alapkérdésekben, és merem remélni, hogy a mélyzöldek, kevésbé zöldek meg az egyáltalán nem zöldek egyetértünk, nevezetesen abban, hogy az éghajlatváltozás ténye egy olyan tény, am ellyel az emberiségnek valószínűleg még nagyon sokáig, egészen addig, míg itt van a Földön, együtt kell élnie. Következésképpen itt a legjobb megoldásokat
