Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 26. szerda (33. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában tört... - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
2588 Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök úr, engedje meg, hogy egy rövid kitérőt tegyek, mielőtt a törvényről beszélnék. Én őszinte sajnálattal látom, hogy ezt a törvényt, amely meggyőződésem szerint egy szélesebb kitekintésre ad lehetőség, úgy, ahogy ezt Kepli képviselő úr, Sallai képviselő úr is me gtette, még ha minden részlettel nem is értek egyet, amiket elmondtak, de annak egy jelentős részével igen, ezt egyfajta illegalitásban kell hogy tárgyalja a Ház. A magam részéről teljesen elfogadhatatlannak tartom, hogy általános vita a jövőben úgy folyjo n le a Házban, hogy itt a magyar köztelevízió, amelybe nem kevés pénzt önt a magyar állam, rajtuk keresztül az adófizetők, egészen egyszerűen nem közvetít. Ezért kérdezem én, mi az a fontos műsor, amit ma délelőtt vajon ezeken a televíziókon közvetítenek, ami fontosabb, mint az, amit ma éppen a Ház tárgyal. Mi az, ami - kérdezem én - jobban kell, hogy érdekelje a nézőket, mint azok a környezeti tényezők, amikről, itt nem fogunk mindenben egyetérteni, vitatkozni fogunk reményeim szerint, vagy már vitatkozunk , de amelyekről rajtunk kívül nagyjából egészében senki nem fog tájékozódni. Abban ne reménykedjünk, hogy a sajtóban ez lesz holnap a fő hír. Azért tartottam szükségesnek ezt elmondani, mert meggyőződésem, hogy a magyar parlament szerepének tisztességes mű velése és helyreállítása akkor lehetséges, ha ezt a köz látja, érti, és innen szűri le a tapasztalatokat. Akkor nem lesznek olyan félreértések, mint amilyen félreértések az elmúlt időszakban számos esetben - ezt hadd mondjam ki kormánypárti képviselőként - éppen a kormánypártok számára igen hátrányosak voltak. Ezért meggyőződésem szerint e tekintetben változásra van szükség. Na már most érdemben: én is azzal értek egyet, hogy itt ennek a törvénynek azok a részletszabályai, amelyeket egyébként nagy szakszerű séggel Schmuck Erzsébet régi, kedves ismerősöm itt igen jól és pontosan elmondott, azok a részletszabályok kevésbé fontosak, mint mindennek a törvénynek a háttere és mindennek a törvénynek a történeti háttere is. Én még jól emlékszem, hogy Kiotó után valós ágos euforikus hangulat volt. Itt bizonyos zöldkörökben úgy gondolták, hogy most aztán elindul valami olyasfajta változás, amiben hát itt nem lehet, hogy ne értsen egyet a nagy nemzetközi társadalom, a nagy államok is, a kis államok is, és elérünk valami o lyasmit, mint ami az éghajlatváltozás területén egy jelentős eredményt fog hozni. (9.00) Ha most visszapillantunk erre a nem kevés időre, akkor az eredmények, azt kell mondanom, hogy több mint szerények. Akkor az eredmények, amit el lehetett eddig érni, az én meggyőződésem szerint messze nincsenek a nagy hanggal szemben, mint amiket sokszor egyegy konferencián hallhattunk. Konferenciák. A konferenciák sora már Kiotó után elindult; lehetőleg valahol távol, egzotikus helyen, lehetőleg úgy, hogy amit ott tárg yalgatnak, annak tulajdonképpen semmiféle következménye ne legyen. És elindult úgy is, hogy azok a nagyhatalmak, amelyeknek ténylegesen a kibocsátása jelentős lehet, érdektelennek mutatkoztak. Az, hogy most az utóbbi időben van ebben egy kis fordulat, tisz telt hölgyeim és uraim, azt nagyjából, egészéből annak tudjuk be, hogy ma már tisztában vannak azzal, hogy ennek nincs olyan súlya a politikai világban, mint amilyennek mi szerettük volna, ha lenne. Ezért ma már lehet bizonyos szóbeli engedményeket tenni. De azért ott, ahol most éppen szó volt arról, hogy majd miféle nagy csökkentések fognak bekövetkezni a kibocsátásban 2020ig, ott azért az egész nagy hazai energiaiparukat a palagázra fogják alapítani, mint mondják - már ha sikerül. Én azt gondolom, tiszte lt Ház tehát, hogy érdemes ezt a kérdést másként, még így itt, ebben az illegalitásban is megvitatni úgy, hogy vajon mik azok, amelyekre számíthatunk, mik azok a területek, ahol meggyőződésem szerint közösen, akár politikamentesen is előre kell lépni. Én a legnagyobb hibának azt tartom, hogy kezdettől fogva tudományos kérdéseket, éspedig eldöntetlen tudományos kérdéseket a tabu szintjére sikerült emelni; hogy olyan megállapítások következtek be, amelyeknek vitatott részei voltak, vannak, maradtak, és nem el döntöttek.
