Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK: - CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2536 Nem reagálnék azokra a hozzászólásokra, amelyek alapvetően a törvény szakmai és tartalmi részeit pozitívan vagy egyetértően, támogatólag jegyezték, hiszen azt gondolom, ennek megismétlésére nincs szükség. Viszont engedjenek meg néhány visszautalást és néhány, mondjuk úgy, reakc iót. Kiss László képviselőtársam hozzászólásában nagyban méltányolom mindazt az irodalmi mélységű ismeretet és azt a mennyiségű epitethon ornansként feltűnő, mondjuk úgy, hogy állandó eposzi kellékeket, amelyek hozzászólása elején elsősorban az MSZP, DK, E gyüttPM és társainak kommunikációs paneljeit felvirágoztatták és felsorakoztatták a köznevelési törvény tekintetében. (Korózs Lajos: Jaj, de szépen mondta! Mondja még egyszer!) Korózs képviselőtársamat is szívesen meghallgattam volna a vita során, amennyi ben a köznevelési törvény módosításához fűzött volna véleményeket. Tehát hallottam mindent az MSZP soraiból a tekintetben, hogy mit hogyan kellene csinálni vagy kellett volna, és ők mit gondolnak mögé. Ellenben nem hallottam szakmailag vagy tartalmilag meg alapozott módosító javaslatot vagy indítványt. (18.40) Éppen ezért azt gondolom, hogy egyre mégiscsak hadd reagáljak - és Czibere államtitkár úr itt ül mellettem , a gyermekszegénység és a felzárkózáspolitika, az esélyteremtés fogalmainak, mondjuk úgy, ho gy iskolarendszerben történő megtámogatása vagy megerősítése szempontjából, azt gondolom, hogy az EMMI 2014ben elfogadott társadalompolitikai célkitűzései pontosan hivatottak mindezeket a különbözőségeket, térségi eltéréseket az iskolarendszeren keresztül kezelni. Így a szegregációs probléma is - igen, valóban, reagálunk a szegregációs kérdésekre, és elkötelezett a kormány a tekintetben, hogy ezeknek a tiltó szabályait, illetve részletszabályait az iskolai életben és mindenütt alkalmazni tudja. Elkötelezet t a tekintetben is mind a tárca, mind pedig valamennyi államtitkársága, hogy mindazokat az esélyteremtési eszközöket akár közös projektekben, közös programokban - gondolok itt Vágó Sebestyén képviselőtársam hozzászólására , államtitkár úr éppen a következ ő lépcsőben az ő államtitkársága által előterjesztendő feladatként súgta ide nekem a hozzászólása közben, miszerint ez az első lépés, amit a köznevelési törvényben szabályozunk, és ezt követően pedig az ágazatért felelős tárca a további szabályozást, ami ő t érinti, ki fogja dolgozni. Tehát egy olyan többcélú és több oldalról védett vagy védendő rendszernek tekintjük a gyermekeket és az iskolát, amely, azt gondolom, hogy csak a köznevelés oldaláról olyan módon a gyermekszegénységről, mondjuk úgy, hogy vélemé nyt alkotni, akkor, amikor emlékeim szerint a gyermekszegénységre, és ha ezt iskolai vetületében fogalmazzuk meg, akkor erre igazán jó választ az elmúlt néhány esztendőben sikerült adnunk. Hiszen ha csak az ingyenes tankönyvellátásra gondolok - és bátorkod nék ezt a gyermekszegénység oldaláról megközelíteni, ha ön már erről beszélt , vagy arról beszélünk, hogy dupla annyi ingyenesen étkező gyermek van ma Magyarországon, mint volt korábban, akkor azt gondolom, hogy igenis az iskolarendszer reagált, kezelte, elindult ennek a kezelési útnak az irányába, ami azt gondolom, hogy helyes. És ha ehhez az iskolarendszer hozzá tud tenni, a fenntartó hozzá tud tenni, és összességében a többi ágazat ezt meg tudja támogatni, akkor jó úton járunk. Tehát ne haragudjon, de ü res lufinak és tényleg kommunikációs panelek durrogtatásának gondolom akkor, amikor a törvényjavaslat nem is kifejezetten erről szól, hanem egy optimalizációt, hatékonyabbá tételt és egy tartalmi, mindösszességében pedig a működési mechanizmusokat segítő é s azokat jobbító szándékkal megfogalmazó törvényjavaslatként jön be a Ház elé. Tehát azt gondolom, hogy minden olyan felvetés, amely azokhoz a tartalmi és szervezeti működést jobbító szándékokhoz érkezett és érkezik, ami valóban az iskolák megerősítését és az esélyteremtést tudja szolgálni a magyar iskolarendszerben, azt gondolom, érdemes átgondolni, megfontolni. Még néhány dologra hadd utaljak. Valóban így van, a tanárhiányról, illetve a szakostanárellátottság hiányáról beszélt Pósán képviselőtársam. Itt is az első olyan érdemi
