Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2529 gyerekeknek, akik az ő településükön található iskolákba járnak. Rendelkezésre áll olyan infrastruktúra, ami nem áll rendelkezésre egy szegényebb falu eseté ben, és sorolhatnék rengeteg olyan példát, amivel éppen egyébként kormánypárti képviselők és polgármesterek dicsekszenek, hogy milyen sokat hozzátesz az önkormányzat az azon településen található iskolába járó gyerekek életéhez. Nem mondom azt, hogy persze erre ne biztosítsunk lehetőséget, csak lássuk azt, hogy azt a legitimációs érvet, amivel állami fenntartásba vették az iskolákat, azt éppen saját maguk érvelésével döntik meg, és éppen ezért ez a rendszer nem lesz alkalmas arra, hogy csökkentse ezeket az különbségeket. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Először az írásban felszólalásra jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Megadom a szót Pós án László képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kunhalmi Ágnes, úgy látszik, beugrott egy kétperces hozzászólásra, aztán elszaladt. Ugyanis, ha az a probléma, amiről ő két percben beszélt, oly fontos lenne, akkor a sajátjait kellett volna ostoroznia, akik megszüntették 2002ben a kiemelt oktatási körzetek programját, ami francia mintára indult. Ennyit körülbelül a szocialisták hozzáállásáról. Az előttünk fekvő törvénnyel ka pcsolatban, ha megengedik, én néhány konkrét paragrafussal foglalkoznék, ahol bizonyos észrevételeket kívánok tenni. Az egyik: a 3. § (2) bekezdés lehetővé teszi azt, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatokba be lehessen vonni egyébként nevelésioktatási intézményeket is. (18.10) Én ezt nagyon helyesnek tartom, annál is inkább, mert a magyar állam az elmúlt években elindított - elindult ez még az előző, a szocialista kormányok alatt - egy olyan TÁMOPos programot, ami úgynevezett referenciaintézmé nyek kialakítását célozta. Ebben nagyon sok intézmény részt vett, és nagyon sok úgynevezett jó gyakorlat született, amelyeket érdemes tapasztalati úton is egymás között kicserélni a pedagógusoknak, ezt érdemes egy hálózati rendszerben összefogni. Erre volt kísérlet, valami miatt ez elakadt. Ezt érdemes lenne feltámasztani, és valószínűnek tartom, hogy sokkal több impulzus is érkezik a nevelési rendszerbe, mint ha mindig hivatali oldalról, felülről akarnánk ezt megtenni. Tehát ezt kifejezetten jónak tartom. Az 5. § (5) bekezdése szerintem indokolatlanul szűkítő jellegű, ugyanis azt mondja, hogy az Oktatási Hivatal pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátásába bevonhat egyes állami, intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt, magyarán a KLIKhez tartozó intézményt, és egész egyszerűen látókörön kívül marad az, hogy ugyancsak állam által fenntartott, állami intézménynek számít a pedagógusképzést ellátó felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláinak a köre. Ha ez így marad benne, akkor kimar adnak belőle. Valljuk be őszintén, hogy ha van egy felsőoktatási intézmény, amelyiknek jogában áll pedagógusokat képezni megfelelő akkreditációval és így tovább, ezek után elég furcsa azt mondani, hogy az általa gyakorlóhelyként működtetett iskola miért ne lehetne ilyen típusú szolgáltató rendszer, miért csak a KLIK rendszere. Tehát szerintem ezt itt érdemes lenne módosítani, természetesen tervezem is ilyen tartalmú módosító beadását. Csak emlékeztetnék analógia formájában, hogy valamikor a nyelvvizsgával k apcsolatban is hasonló dolog volt, a Rigó utca monopóliuma létezett, majd amikor hosszasan újra és újra előjöttek ezek az érvek, hogy ha egy felsőoktatási intézmény jogosult nyelvtanárokat kiképezni, azokat kibocsátani, akkor miért ne lenne jogosult nyelvv izsgáztatni. Tehát valami hasonlót érdemes lenne itt megfontolni.
