Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
2530 Én azt gondolom, hogy az a problémakör, amelyre egyébként Ikotity István is utalt, meg többen, hogy bizonyos hiányproblémákat muszáj kezelni, az nagyon is helyénvaló dolog, csak szeretném me gjegyezni Kiss Lászlónak címezve - aki szintén úgy tűnik, hogy eltávozott , hogy a tanárhiányt bizonyos helyeken be kell hogy ismerjük, valóban, csak jó, ha tudjuk, hogy a pedagóguspálya vonzereje nem most csökkent, az elmúlt 123 évben, hanem ez jóval k orábbra vezethető vissza. Ha úgy tetszik, az első nagy elbaltázása a dolognak ott történt, amikor Magyar Bálint idején lehetővé vált az egyszakos tanárképzés, és egész egyszerűen valljuk be, hogy nincs olyan iskola, ahol tömegével tudnának egyszakos tanáro kat alkalmazni az óraszámok és egyebek okán. Egész egyszerűen ez nem megy. Arról nem is beszélve egyébként, hogy a 2002es egyszeri, nagy emelés után a bérezés lement a béka feneke alá, ha szabad így fogalmazni, tehát minden vonzerejét elvesztette a pedagó guspálya. Ezt kellett rendbe tenni az elmúlt években. És igen, van tanárhiány, és valljuk be azt is, hogy a pedagógustársadalom átlagéletkora 5560 év között van lassacskán, tehát nagyon gyors ütemben kell ezen változtatni, ami egyébként elindult, azért a Klebelsbergösztöndíjak rendszere nem véletlenül alakult ki, nagyon helyesen. De ebből következően ott, ahol szakemberhiány van iskolapszichológusból, hittantanárból vagy akár szaktanárból is, ott érdemes megtenni bizonyos könnyítéseket. Én kifejezetten jó nak tartom azt, hogy olyanok, akiknek azért nincsen még diplomájuk, mert a nyelvvizsga hiányzik, de egyébként minden olyan feltételt teljesítenek, ami egy matematika, biológia- vagy nem tudom, milyen tanárnak kell, a gyakornoki idő végezetéig legyenek alk almazhatók. Az egy más kérdés, hogy utána természetesen a diploma nem megkerülhető dolog, ez helyes. Ott viszont, ahol közoktatási szakértő és szaktanácsadó szabályozása van, azt gondolom, nem indokolt az enyhítés. Gyakorlatilag mind a két esetben olyan en yhítéseket teszünk, hogy némi leegyszerűsítéssel a pedagógus I. körbe tartozók közül bárki ezt be tudja tölteni. Tessék elképzelni azt a helyzetet, ahol van egy tanári életpálya, a pedagógus I.be tartozó közül kikerül, mondjuk, egy szaktanácsadó vagy közn evelési szakértő, és ő akarja megmondani a pedagóguséletpálya csúcsán állónak, hogy egyébként tulajdonképpen honnan fúj a passzátszél. Azt gondolom, nem jó, nem helyes dolog. Érdemes lenne visszavenni azt a kritériumrendszert, hogy az illetőnek legyen köz e köznevelési intézményhez. Mert mi van akkor, ha volt valamikor az életében, de már húsz éve elszakadt mindettől? A jelen szabályozás szerint az is alkalmas lenne egyébként szaktanácsadónak vagy köznevelési szakértőnek. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. T ehát itt viszont érdemes lenne szigorítani. Az érettségi vizsga megkezdésének a feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésének az igazolása. Szépen hangzik, de megint csak jó, ha látjuk a gyakorlatot. Van, ahol ez nagyon jól működik, és van, ahol p apíron teljesítendő, kipipálandó valaminek fogják fel, iskolától, helytől, településtől függően nagyon eltérő. Érdemes lenne épp ezért óvatosabban megközelíteni ezt a kérdést, mert van arra példa - én tudok ilyet , ahol egész egyszerűen polgárőrökkel van szerződés kötve. Félreértés ne essék, nincs ezzel bajom, csak jó, ha tudjuk, hogy kiskorúakról van szó, a polgárőrség éjszaka járőrözik. Hogy is van ez? Nyilván nem arról szól a dolog, hogy valóban a kiskorúak kimennek a polgárőrökkel, hanem egyszerűen arr ól szól a dolog, hogy papíron lehet dokumentálni, hogy teljesítették. Tehát jó, ha itt is ezért óvatosabban közelítünk a problémakörhöz. De ettől függetlenül persze a logikát értem, csak kellően differenciálni szükségeltetik. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, még egy apróságot szeretnék csak megjegyezni. Kissné Köles Erika felvetése volt, hogy az etikai kódexet ki kellene terjeszteni - ha jól értettem - a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre is. Én tisztelettel azt szeretném jav asolni, hogy ezt ne írjuk így bele a törvénybe, már csak azért sem, mert egy olyan pedagóguskar dolgáról van szó, amely a törvény szerint KLIKhez tartozó pedagógusokat tartalmazza, de semmi nem tiltja, hogy ezt az etikai kódexet egyébként az adott intézmé nyek magukra nézve kötelezőnek átvegyék.
