Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2519 A pedagógusok esetében nagyon sok változást olvashatunk szintén. A Nemzeti Pedagógus Karra vonatkozóan is, nagyon sok olyan jogkör van, amit rendeleti szintre kíván a dereguláció jegyében - ahogy államtitkár asszony is mondta - utalni a Pedagógus Kar esetében. Úgy gondolom, hogy más törvényalkotási feladatokhoz, illetve a törvén yalkotás más ágaihoz hasonlóan túl sok mindent szeretnének rendeleti szinten szabályozni, és legalább a Pedagógus Karnak a feladatait és a jogait törvényi szinten kellene biztosítani. Hiszen valóban, az ilyen munkaszervezési, illetve a tagnyilvántartás elj árási szabályait indokolt lehet rendeletben szabályozni, de az alapvető feladatokat és jogokat, úgy gondolom, hogy sokkal jobb lenne törvényi szinten garantálni ennek az intézménynek. Ahogyan a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóra vonatkozó minősülés részletes feltételeit is említettem, hogy törvényi szinten kellene garantálni. Nem tudunk egyetérteni azzal a részével a törvényjavaslatnak, amely a szaktanácsadókra és az intézményvezetőkre vonatkozó szabályok könnyítését irányozza elő. Úgy gondolom, hogy akár a szaktanácsadók, akár az intézményvezetők esetében szükséges egy olyan tekintélynek a megléte, illetve a munkatársak irányában egy olyan elfogadhatósági szempont, amit ezeknek a szabályoknak a könnyítésével, legalábbis az ilyen mértékű könnyítésével nem fog tudni egy intézményvezető megtartani magának, és ez konfliktusokhoz vezethet a későbbiekben. Tehát az, hogy heti tíz tanóra megtartására vonatkozó óraadói megbízás, ez, úgy gondolom, kevés ahhoz, hogy intézményvezető lehessen valaki. Amit az etika i kódex Nemzeti Pedagógus Kar általi megalkotására előír a törvény, az egész egyszerűen teljesen fölösleges. Maga az etikai kódex akkor lehetne egy komolyan vehető dolog, ha érdemi szankciókat tudna akár a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a KLIK mint munkáltató a pedagógusokkal szemben érvényesíteni akkor, ha ezzel az etikai kódexszel nem értenek egyet, illetve megszegik az abban foglaltakat. Tegnap volt a bizottságunk ülésén vendég Horváth Péter elnök úr, és azt említette, hogy a Nemzeti Pedagógus Karnak gyakorl atilag semmilyen lehetősége nem lesz - mivel nem munkáltatója a pedagógusnak - arra, hogy bármilyen érdemi szankciókat tudjon ezekkel az etikai kódexet megszegő pedagógusokkal szemben érvényesíteni, legfeljebb a Nemzeti Pedagógus Karban betöltött tisztségr ől történő lemondás vagy valami figyelmeztetés, de semmi olyan következménye ilyen értelemben az etikai kódexnek nem lesz, hogyha ehhez semmilyen szankciót nem tudunk rendelni. Másrészről kérdéses az, hogy érdemese ilyen alacsony legitimitású szervezetben , mint a Nemzeti Pedagógus Kar, megalkotni ezt az etikai kódexet. Ezt tegnap elnök úr is elismerte, hogy rendkívül alacsony a részvételi szándék a Nemzeti Pedagógus Karban való közreműködésre a pedagógusok részéről, és az, hogy a pedagógusoknak a 10 százal éka vesz részt egy szervezetben, és ez fogja megalkotni az etikai kódexet, ez egy rendkívül kérdéses legitimációval rendelkező kódex lehet. A Nemzeti Pedagógus Karral történő egyeztetésre, ha jól tudom - ezt is elnök úr mondta tegnap , csak ma került sor, tehát a benyújtás előtt nem egyeztetett a tárca. Úgy gondolom, hogy erre szükség lett volna. A szakmai szolgáltatók átkerülése az Oktatási Hivatalhoz, ennek igazából az időpontjára lennék kíváncsi, hogy miért pont március 31ével kerülnek át. A 48/2012. E MMI rendelet alapján február 15éig kell a munkatervet benyújtaniuk, és március 31én kerülnek át, tehát nem is a tanévhez rendelik és nem is a naptári évhez rendelik ennek az átadását. Ez számomra érthetetlen, hogy egy harmadik időpontban kerül erre sor. Végül egyetlenegy dologról szeretnék beszélni, ami meglátásom szerint még akár alaptörvényellenes is lehet, ez pedig az önkormányzati vagyon feletti ingyenes vagyonkezelési lehetőség, illetve ingyenes használati jog. Meglátásunk szerint ez olyan mértékben csorbítja az önkormányzatok jogait, hogy az Alaptörvénnyel is szembemegy. Értem a törekvést, és érzékelem azt a problémát, amire szeretne választ adni, és az fontos, hogy a működtetőnek a feladatait, illetve jogait konkrétabban szabályozza a törvény, de az önkormányzati ingatlanok feletti ingyenes
