Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2473 értéke és a javaslat alapján meghatározott piaci vételár közül a magasabb összeget kapják - az eddigi tulajdonosok - a papírjaik után. Ez látszólag kedvező. (13.40) A javaslat indoklá sa szerint a vételi jog kialakítására az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági érdekből van szükség. Na ez az, ami alkotmányossági szempontból nehezen állja meg a helyét, ugyanis az, hogy jelenleg az MVMbe n mindössze 0,03 százaléknyi kisebbségi tulajdon van, ezáltal semmiféle hatást nem tud gyakorolni az ellátásbiztonságra és a kiegyenlített működésre vagy annak rontására a kisebbségi tulajdonos. Tehát ez az indoklása a vételi jognak, tehát annak az alkotmá nyos jognak a megsértése, ami a tulajdonnal való szabad rendelkezést jelenti, nincs összefüggésben a jelen indoklással. Tehát olyan dolgokat rendelnek egymás mellé, amelyek nem összerendelhetők. (A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Tiba István váltja f el.) A köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét - írja az előterjesztés , fbtagját, illetve tulajdonosi joggyakorlóját nem terheli a későbbiekben felelősség a társaság munkavállalója részére ki nem fizetett prémium, illetve alapbér en felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatások miatt, ha az kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági társaságot terheli. Az igényt a társasággal szemben lehet csak érvényesíteni. A rendelkezés a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed. Ez egyfajta felmentést ad azoknak a vezetőknek, akik jogszerűtlen gyakorlatot követve, mondhatni, kiszúrásból vonnak el prémiumot vagy szüntetnek meg munkaviszonyt, ezáltal a törvény mentesíti őket a személyes felelősség alól. Ezt nem tartjuk helyesnek, ez egyfajta ön kényeskedés útját nyitja meg, tovább csökkenti a törvényi garanciák erejét. A takarékszövetkezeti törvény módosításának keretében az előterjesztés rögzíti, hogy ha szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet két egymást követő közgyűlésén vagy r észközgyűlésén az alapszabálymódosításról, egyesülésről, szétválásról, átalakulásról határozatképtelenség miatt nem születik meg a döntés, az utóbbi közgyűléstől számított három napon belül megtartott harmadik közgyűlésen a fenti kérdésekben a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata is elegendő, feltéve, hogy azon az integrációs szervezet képviselője is - mint meghatározó szervezeté - részt vesz, és a közgyűlésről szóló információkat, a megismételt közgyűlést megelőzően három nappal, legalább egy orszá gos napilapban és a szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban is meghirdették. Ez egyszerűsíti a kardinális kérdésekről, alapszabálymódosításról, egyesülésről, szétválásról hozandó döntéseket, nem biztos, hogy a jogbiztonságot szolgál ja. Sőt, biztos, hogy nem azt szolgálja, hanem a könnyebb átalakíthatóságot szolgálja az integrációs szervezet részéről. Az igazgatóság csak abban az esetben engedélyezi a szövetkezeti részvény visszaváltását, például egy tag halála esetén, ha az nem veszé lyezteti a szövetkezeti hitelintézet prudens működését. Na, ezt mondta az előterjesztő államtitkár úr is, hogy ha nem veszélyezteti ezt a prudens működést; célszerű, hogy ennek szabályai azért részletesebben kidolgozásra kerüljenek, mert az, hogy egy adott működési szituáció prudensnek minősíthető vagy sem, meglehetősen szubjektív. Tehát az egyik szakember ezt minősíti prudensnek, a másik azt. Ennek feltehetően jó lenne pontosabb jogszabályi körbehatárolását adni, így meglehetősen szubjektív, hogy mi a prud ens. Ez nagyon széles kategória így. Felhatalmazza a tovább a törvénytervezet a kormányt, hogy az integrációs szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét és ennek sajátosságait rendeletben állapítsa meg. Na hát, ez is nagyon szép! Kormány zati segítséggel átalakították, megmentették, mint a magánnyugdíjpénztárakat, a takarékszövetkezeti szektort, ez most már valakié, és akkor most a kormány még ezeket a szabályokat is rendeletben határozhatja meg. Tehát a főbb észrevételek a törvényjavaslat tal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslat címe és tartalma között sajnos nincs összhang, nem derül ki, hogy a törvénymódosítások miatt mennyiben lenne hatékonyabb egyes nemzeti pénzügyi szolgáltatások nyújtása, mert itt bizonyos garanciális
