Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2474 elemek kiiktatás áról van szó. Egyértelműen kiderül, hogy a szabályozás legfőbb célja, hogy az MVM Zrt.ből a kistulajdonosokat kiszorítsák. Mondhatnánk azt is, hogy ez a passzus a lex Mártha Imre passzus, mert a korábbi vezérigazgató úr egyik cégének van egy tízezred rész nyi érdekeltsége az MVMben, és nehogy beleláthasson a folyamatokba, nehogy kiderüljön, hogy szabályos volte egyegy közgyűlés összehívása, mert az E.ONvásárlással kapcsolatban például nem születtek meg azok a lépések, amelyek a cégtörvény szerint szüksé gesek lettek volna. Tehát mindezeket tekintve úgy gondoljuk, hogy a jogbiztonságot nem növeli, hanem csökkenti az előterjesztés, ezért az elfogadását nem tudjuk támogatni. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, ami, ha mon dhatom ezt, a kedvenceim közé tartozik. Mégpedig azért ragadtatom magam e meglepőnek tűnő kijelentésre, mert végre lehet egy kicsit vízióról, jövőről beszélni és arról, hogy e stratégiai terv kapcsán a kormányzat látjae, hogy mit kéne csinálni, ha pedig l átja, akkor milyen irányban indul el. Viszont nem mehetek el szó nélkül a vezérszónoki kör előttem szóló tagjainak felszólalásai mellett sem, hiszen ők egy sokkal szélesebb kitekintésben közelítették meg az egész kérdéskört, ezáltal lehetőséget nyitottak s zámomra is, hogy beszéljünk egy kicsit rezsicsökkentésről, beszéljünk egy kicsit a szocialista kormányzatok merényleteiről a magyar ügyfelek, a magyar polgárok ellen. Bár hozzátenném, hogy öt év eltelt azóta, tehát most már leginkább arról kellene majd nag yobb súlypontokkal beszélnünk, hogy milyen energiastratégiával rendelkezik a jelenlegi kormányzat, hiszem második ciklusát éli, tehát számon kérhető rajta számos cselekvéssorozat és annak következménye. Tehát az MSZP kicsit energiavámpírhozzáállásához sem miképpen nem csatlakoznék, főleg azok után, hogy, mint ismert, egykét hét alatt dobra vertek több magyar szektort is, aztán olyan eszközarányos profitot, első körben 8 százalékosat biztosító szerződéseket írtak alá külföldi cégekkel, amelyek következménye i ismeretesek. Egyrészt egy több száz milliárdos indokolatlan tehertétel a magyar lakosságra nézve. (L. Simon László: Így van.) Örülök, hogy államtitkár úr egyetért velem, mert a másik következmény a következménynélküliség. Merthogy azóta eltelt 4,5 év, és önök a vádlottak padjára nem nagyon juttattak senkit az akkori szerződések aláírói közül vagy egyáltalán a felelősök közül. (L. Simon László: Képviselő úr, feljelentést kell tenni.) Tehát látható, hogy itt azért mulasztás és sorozatos mulasztás terheli a jelenlegi kormányzatot is. Felmerült itt a fideszes vezérszónok részéről az is, hogy tartós gazdasági fellendülés korszakát éli szerinte Magyarország. Mindemellett azt is megemlítette, hogy hazánk a második legnagyobb kedvezményezettje lesz a következő eur ópai uniós ciklusnak. Ezen a ponton akkor megint csak felmerül az igénye annak, hogy a kormányzat méltóztate elkészíteni egy európai uniós mérleget végrevalahára, ahol aztán mérhetővé válik az, hogy Magyarország állításom szerint ráfizet az uniós tagságr a, az önök állítása szerint mi vagyunk az egyik legnagyobb kedvezményezettek. Nyilvánvaló, hogy ennek a kérdésnek az eldöntésére egy olyan precíz mérleg tudna csak választ adni, ahol a közvetett gazdasági hatásokat is felmérjük, és megnézzük, hogy Magyaror szág mennyit fizet rá például az érintett nyugateurópai cégek itttartózkodására, a számukra biztosított indokolatlan kedvezményekre. Egy korábbi interpellációmban hoztam fel azt, hogy egy átlagos magyar kis- és közepes méretű vállalkozáshoz képest akár 68szor akkora, úgynevezett munkahelyteremtési támogatást kaphat egy idejövő multicég, jelesül és jellemzően olyan autógyárak, ahol előfordult az is, hogy egy munkahelyteremtési támogatás kiutalásakor a két évre megfelelő bértömeget lényegében a magyar áll am odaadta ennek a multinak - amiért cserébe mit vállalt a multi? Meglepő módon azt, hogy két
