Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2472 már önök hozták, és ennek megfelelően érdekes, hogy most még inkább utánanyúlnak, hogy egyszerűbben tudják kezelni az ebül szerzett vagyont és befolyást a takarékszövetkezeti területen. Az MFBtörvényt érintő módosítások keretében átvezeti az MFBtörvény mellékletében, hogy a Főgáz Zrt.ben is rendelkezhet tulajdoni részesedéssel az MFB Zrt. Ez gyakorlatilag már ténykérdés, ez csak egy technikai átvezetés. Kérdés, hogy egy fejlesztési banknak mi keresnivalója van egy gázszolgáltatóban, de hát erre önöknek vannak bizonyos elképzeléseik, amelyek szakmailag vagy igazak, vagy nem. Talán inkább a nem érvek mellett szól a szakma részéről megfogalmazódó megközelítés, illetve a saját érvelésük, hogy egy integrált energiaholdingot szeretnének. Abban nem sok helye mutatkozik az MFB tulajdonlásának. A másik módosítása az MFBtörvénynek, hogy az MFB szavatolótőkéjének 45 százalékában határozza meg az eddigi 35 százalék helyett az MFB Zrt. hitelintézetnek nem minősülő egyegy ügyféllel vagy ügyfélcsoport nem hit elintézet tagjával szembeni együttes kitettség maximális összegét. Hogy erre miért van szükség, igazából az indoklásból nem lehet megfejteni. Mindenesetre elég magas aránynak tűnik már a 35 százalék is, a 45 százalék meg kifejezetten. Nem tudjuk, mi a szán dékuk ezzel. A Fejlesztési Bank Zrt. alkalmazottai számára is kibővíti a lehetőségek tárházát, véleményünk szerint az összeférhetetlenségi szabályok lazítása az MFB munkavállalói részéről nem indokolt. Sőt, kifejezetten érdekes dolgot tesz lehetővé, hogy a vezető tisztségviselői, illetve felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyon kívül az MFB alkalmazottai további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthetnek olyan gazdasági társasággal, amelyben a Magyar Fejlesztési Bank vagy az állam k özvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik. Ez feloldása az összeférhetetlenségnek. Olyan gazdasági társasággal is munkaviszonyt létesíthet, amellyel szemben vagy javára és érdekében a Fejlesztési Bank kockázatot vállal, magyarul: hitelt nyújtott ne ki, kezességet vállalt és így tovább. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gazdasági társaságban történő tulajdonszerzési korlátozásával kapcsolatban rögzíti az előterjesztés, hogy a korlátozásokat az MFB közvetett részesedése eseté n csak akkor kell alkalmazni, ha a közvetlen részesedést szerző társaságban az MFB a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik. Magyarul, olyan cég, amelyben az MFBnek kisebbségi részesedése van, bármilyen cégben részesedést szerezhet. Ez is old bi zonyos összeférhetetlenségi szabályokat, aminek logikája volt. Az, hogy alkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek, viszont lehetőséget nyújt olyan összefonódásokra, ami nem biztos, hogy célszerű köztulajdon esetén. A következő módosítás: a köztulajdonban á lló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása keretében kötelező lesz megválniuk részvényeiktől azoknak az önkormányzatoknak, cégeknek és magánszemélyeknek, akik tulajdonrésszel bírnak az MVM Zrt.ben. Az olyan vállalatokban ugyanis, ahol az állam legalább 90 százalékban tulajdonos - így fogalmazták meg a szabályt , és a cég a lakossági és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújt, az állam képviselője vételi jogot szerez a törvény erejénél fogva. Ez egy olyan opció, amelynek fennállása alatt egyoldalú nyilatkozattal, minden további feltétel nélkül kikényszeríthető az adásvételi szerződés, vagyis el kell adja a kisebbségi töredéktulajdonos a pakettjét. Amennyiben az állam képviselője élni kív án vételi jogával, a mostani részvényeseknek kötelező lesz megválniuk a papírjaiktól. A vételi jog gyakorlásához csak az kell, hogy a társaság energiatermelési, rendszerirányítási, energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást nyújtson. Ugyanakkor olyan vállalatokra is vonatkoztatható ez a törvényi passzus, amelyek egyetemes energiaszolgáltatást vagy közszolgáltatást, vagy ahhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást végeznek, bár jelenleg pont ilyen formációjú cég nem ismert. Tehát ez a teljes leírás e gy üres halmazt tartalmaz, azt ír le, de hát valószínűleg az elképzeléseik már megvannak ilyen irányú társaságra is. A jelen javaslat értelmében az érintett cégek a törvény hatálybalépését követően legfeljebb 120 napig élhetnek az itt megnyitott vételi jog gal. A részvényesek az egy részvényre jutó saját tőke
