Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
2451 Köszönöm, képviselő ú r. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíváne még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (L. Simon László jelzésére:) Igen, megadom a szót L. Simon László államtitkár úrnak. L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összegzésül azt tudom mondani, hogy tulajdonké ppen egy érdekes vitának voltunk részesei. Ennek a vitának voltak szigorúan szakmai elemei, voltak a törvényjavaslaton túlmutató aktuálpolitikai mozzanatai is, és voltak személyeskedő részei is, de mindezzel egyetemben én pozitívan értékelem a vitát, és kö szönöm szépen a képviselőtársaim aktivitását. Halász képviselő úr tulajdonképpen megerősítette a kormányzati szándékot, ezt köszönöm. Látszik, hogy a Fidesz vezérszónoka hosszú évek óta foglalkozik kultúrpolitikával, és a területnek irányítója is volt álla mtitkárként. Köszönöm a hozzáértő gondolatokat. Kiss képviselő úr, ahogy az utolsó felszólalását elmondta, akkor valójában a korábbi, mondhatni vezérszónoki felszólalását rombolta le, hiszen a vezérszónoki felszólalásában még soksok pozitívumról beszélt, és alapvetően a törvényjavaslat támogathatóságáról szólt. Ha itt a végén nem kezd el mutyizni és mindenféle dolgokról összevissza hadoválni, akkor azt gondolom, a szocialista frakció is egy kifejezetten méltó hozzászólással tudta volna a mai napot lezárni. Ezzel együtt is megköszönöm Kiss képviselő úr aktivitását, és néhány konkrét, általa megfogalmazott félelemre szeretnék reagálni, amire persze ő nem kíváncsi, mert szokásainak megfelelően kimegy a teremből, amikor én zárszót mondok. Egyrészt az volt a kér dése, azt mondta először is a képviselő úr, hogy most a törvényjavaslat szerint a Forster Központot létre akarjuk hozni. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a Forster Központot nem kell létrehozni, az egy létező központ, méghozzá a korábbi Kulturális Öröks égvédelmi Hivatal jogutódja, és már két éve ezen a néven működik. Tehát nem nagyon értem, hogy mire utalt a képviselő úr, de az örökségvédelmi intézményrendszer átható ismerete nem kötelező feladat a képviselők számára. Azt kérdezte a képviselő úr, hogy a Forster Központ együtt kíváne működni a Magyar Tudományos Akadémia kutatóival, és hogy ezt milyen formában kívánja megtenni. Hát ez napi gyakorlat, tehát ez ma is egy napi realitás, de nyilvánvalóan, aki nem tudja, hogy van ez a központ és annak a létreho zásáról vizionál itt, az nem tudhatja, hogy mi a napi gyakorlat. Ráadásul a magyar örökségvédelmi szakembergárda színejava jelen pillanatban a Forster Központban dolgozik, tehát minthogy az állam egyik legfontosabb tudományos és kulturális feladatait is e llátó intézmény ezen a területen a Forster Központ, ezért a szakmaiságot számon kérni rajta teljesen értelmezhetetlen. Ez olyan, mintha a Tudományos Akadémián, mondjuk, a tudományos szempontok számon kérését vagy azok hiányáról beszélne itt Kiss képviselőt ársunk. Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy a Forster Központnak élő kapcsolata van a Magyar Tudományos Akadémiával, a Régészeti Kutatóintézettel, élő kapcsolata van természetesen a Művészettörténeti Intézettel, élő kapcsolata van valamennyi olyan fontos e gyetemi karral, ahol művészettörténeti, régészeti oktatás folyik, a szakemberutánpótlás ezekből az intézményekből érkezik. Tehát amit itt kérdezett a képviselő úr, meg kell hogy nyugtassam, az együttműködés folyamatos, hatékony és értékes. Szakmai tanácsa dó testület felállítását kérte számon Kiss képviselőtársam. Jelzem, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben is működik a régészeti bizottság. A régészeti bizottság a területért felelős miniszter szakértői testülete, és a régészeti bizottságnak mostanáig Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója volt a vezetője, aki egyébként kiváló régész és numizmatikus. Gondolom, Gedai professzor úrról nem kell többet szólnom, hiszen az egyik
