Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
2443 egyértelművé azt, hogy j elenleg az államháztartási törvény köti meg a kezünket, és az én, egyébként még csak azt se mondhatom, hogy koncepciómmal, csak pusztán felvetésemmel, hogy gondoljuk meg azt, hogy egy közgyűjtemény is működhessen gazdasági társasági formában, például nonpr ofit gazdasági társasági formában, azt nem teszi lehetővé az államháztartási törvény. Sőt, annak idején Naszvadi államtitkár úrral az államháztartási törvény módosításakor, négyszemközti beszélgetésünkben egy komolyabb vitát folytattunk, és ő elmondta az é rveit, egyébként hasonlóan képviselő asszonyhoz, tulajdonképpen egyfajta biztonsági garanciát látott államtitkár úr abban, hogy a közgyűjtemények költségvetési szerv formájában működnek. Itt viszont arról van szó, hogy ki az, aki fenntarthat intézményt. Eb ben az esetben, amikor a megyei hatókörű múzeumnál megjelöljük azt, hogy a fenntartó ki lehet, valójában szűkítünk és nem tágítunk, nem lehetőséget adunk, hiszen bizonyos múzeumtípusok esetében egyáltalán nem nevezzük meg azt, hogy ki tarthat fenn múzeumot . Ilyen az országos hatókörű múzeum. A törvényben nincsen benne az, hogy országos hatókörű múzeumot ki tarthat fenn, viszont olyan összetettek a feladatok és olyan szigorúak a fenntartási körülmények és olyan jelentős finanszírozási hátteret kell biztosíta ni, hogy érthető módon nem is tud más fenntartani országos hatókörű múzeumot, mint az állam. A megyei hatókörű múzeumoknál van egyfajta engedmény, azt mondjuk, hogy megyei hatókörű múzeumot az önkormányzat, illetve az általuk alapított gazdasági társaság t arthat fenn. (11.30) De ez nem más, mint hogy ki gyakorolja a fenntartói jogosítványokat. Ez nem másról szól! Az alapítást ettől teljesen külön kell választani. Tisztelt képviselő asszony, bármilyen hihetetlen, bárki alapíthat Magyarországon múzeumot. Ön i s holnap, ha van olyan gyűjteménye, abból a gyűjteményből alapíthat egy országos hatókörű múzeumot. Erre magánemberként is megvan a lehetősége. Az viszont, hogy fenn tudjae tartani, már egy másik kérdés. Ha ön egy tehetős megyei polgár, egy megyeszékhelye n él, és úgy dönt, hogy a magángyűjteményét felajánlja, és nem azt mondja, hogy odaadja a meglévő múzeumnak, hanem egy új múzeumot szeretne létrehozni, azaz magánemberként alapít egy új múzeumot, abból még nem következik, hogy ön azt a múzeumot fenn is tar thatja. Azt csak és kizárólag a helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzat által alapított gazdasági társaság tarthatja fenn. Ebből a szempontból én kifejezetten szerencsésnek tartom ezt a nyitást, hogy egy intézmény gazdasági értelemben vett stabil működésének a hátterét jelentheti az, ha egy önkormányzati gazdasági társaság a fenntartója. De ez nem jelenti azt, hogy az intézmény átalakul gazdasági társasággá! Mindezt azért mondtam el képviselő asszonynak, hogy az aggályait eloszlassam. Tehát emögött nincs semmi olyan hátsó szándék, amire a képviselő asszony, ha jól értettem, nem is hogy utalt, hanem amivel kapcsolatban a félelmét fogalmazta meg. Sokkal inkább azonos irányba halad a gondolkodásunk. Képviselő asszony fölvetett még egy rendkívül fontos kérdést, ez a 15 napon belüli szerződéskötési kötelezettség és a földmunkák. A földmunkákkal kapcsolatban azt tudom mondani képviselő asszonynak, hogy most először végre teljesen világosan szabályozzuk a földmunka kérdését. Nagyon világosan elválik az a ké t típusú földmunka egymástól, amiről itt beszéltünk. Van egy, ami a régészeti feltáráshoz kapcsolódik, és van egy konkrét másik földmunka, amikor már az út kivitelezése zajlik, olyan szakasz, amikor már egyáltalán nincs régészeti lelőhely, és ott már nincs is miről beszélnünk. Ön egyfajta olyan képet vizionált, hogy a buldózerben bent ül a régész szakértő a buldózer vezetője mellett. Hát a szakmai felügyelet nyilvánvalóan nem ezt jelenti, de egyébként nem áll távol az igazságtól, képviselő asszony, mert hát ez a lényeg. Gondolja végig, hogy van egy regisztrált lelőhelyünk - csak hogy életszerű legyen , a regisztrált lelőhelyen keresztülmegy egy kétszer kétsávos autóút építése. Azt a regisztrált lelőhelyet fel kell tárni, egy előzetes feltárás keretében meg kell nézni, hogy mi van ott. Ha az előzetes régészeti dokumentáció elkészül, először jönnek a földmunkagépek, eltolják a termőföldréteget, utána szépen jönnek a munkások, nekiállnak föltárni, és kiderül, hogy a már korábban regisztrált lelőhelyként számon tartott régészeti lelőhelyen milyen
