Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2256 Ugyanez mondható el a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése vonatkozásában, ahol most is 100 millió forint a tervezett kiadás, az előző évben is ennyi volt, ott pedig 140 millió forint volt a val óságos kiadása ennek a fejezetnek. Nos, tisztelt képviselőtársaim, azok a kritikák, amiket az igazságügyi és az ahhoz kapcsolódó fejezetekről elmondtam, azt gondolom, hogy szinte bármelyik költségvetési vitában képezhetnék egy felszólalás tárgyát az ellenz ék részéről, ugyanis azt mondom - és ezt kifejezetten pozitívnak szánom , hogy itt olyan elképesztő probléma nincsen, mint máshol a költségvetési fejezeteknél. Viszont azt, még egyszer mondom, jogászként is ki kell emelnem, hogy ha úgy tetszik, ez a terül et, az ügyészségek, a bíróságok fejezete kuriózumnak számít e tekintetben a költségvetésben. Máshol viszont elképesztően nagy problémák vannak. És azokat a kritikákat, amelyeket élesen fogalmaztam meg, azokat nem a politikai lózungok szintjén tettem, hanem őszintén teszem, tisztelt államtitkár úr, tisztelt kormányképviselők és kormánypárti képviselők. Én őszintén remélem, hogy az elmúlt időszak eseményei fognak majd önökre annyiban hatni, hogy legalább ezeket a káros tendenciákat egy picit tompítani fogják. Köszönöm szépen a figyelmet. (Korózs Lajos: Éljen! - Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Én is köszönöm szépen. Előre bejelentett felszólalóként a Jobbik képviselője, Gyüre Csaba képviselő úr jönne, hogy ha nem nyomta volna meg a gombot a kormány képviselője, Banai államtitkár úr. Ezt csak azért mondom, hogy képviselő úrtól egy kis türelmet kérjek, államtitkár úrnak meg megadjam a szót. Parancsoljon! BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kénytelen voltam g ombot nyomni, hiszen olyan megfogalmazásokat, olyan állításokat hallottam, amelyek meggyőződésem szerint téves információkon alapulnak, minimum. Engedje meg, képviselő úr, hogy az elhangzottak sorrendjében reagáljak rá. Az első kulcskérdés, hogy mi haszna volt az embereknek abból, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárból visszaléptek az állami rendszerbe. A haszon a nyugdíjuk biztonsága, amit 2010 után az alaptörvény rögzít. Ha maradtak volna a magánnyugdíjpénztári rendszerben, akkor egy olyan pénzügyi folyam at, amit 20082009ben láthattunk, elvihette volna a nyugdíjuk jelentős részét. Azt gondolom, hogy ezzel nem lehet vitatkozni, hiszen ilyen volt a nyugdíjrendszer. A magánnyugdíjpénztári rendszerben lévőknek a többsége ezért úgy döntött - sokan megtapaszta lva azt, hogy a befizetéseik nemhogy hozamot termelnek, hanem csökkennek , hogy visszalép az állami rendszerbe. Ez volt a haszna. Ami pedig a pénzt illeti, megismétlem: nyilvános számokból látszódik, hogy mire lett felhasználva ez a pénz. Az államadósságn ál, képviselő úr, hogyha az én szavaimat kétségbe vonja, akkor tisztelettel kérem, hogy a nyilvános európai uniós statisztikai számokat nézze meg. Ugye, az államadósság tekintetében a GDParányos mutató az, amit a befektetők figyelnek, amelyekre jogi szank ció vonatkozik vagy nem vonatkozik. Ezen számok alapján sajnos a magyar államadósság 2002 után radikálisan növekedett, az 5152 százalékos szintről 80 százalék fölé nőtt. Egy olyan időszakban, a kétezres évek közepén, amikor Európát prosperitás jellemezte, és az Unió átlagos adóssága csökkent. Mi történt ezt követően? Megint, képviselő úr, kérem, nézze meg a nyilvános számokat! Mi történt? Magyarország ebből a csapdahelyzetből ki tudott törni. Erre, azt gondolom, mindannyiunknak büszkének kell lenni. Úgy tö rt ki ebből a csapdahelyzetből, hogy az államadósságát csökkentette, a hiányt leszorította 3 százalék alá, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság nő. És igen, ennek az eredményeit az emberek érzékelik. Az államadósság, tehát a GDParányos államadó sság, szögezzük le, csökkent.
