Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
2248 fontos dolog, és a gazdasági diplomácia is nagyon fontos, az ország szempontjából azonban tragédia lenne, hogyha a klasszikus diplom ácia terén az ország nem próbálná meg a nemzeti érdekeit érvényesíteni, és nem próbálná meg azt, hogy itt a keletközépeurópai sorsunkat megpróbálja a nagyvilágnak bemutatni és elmagyarázni, hiszen ez is a diplomáciának a része. Természetesen az elemző int ézet mellett felmerül az a kérdés, hogy a Külügyminisztérium rendelkezike például titkosszolgálati eszközökkel. Kérdezhetik, hogy a titkosszolgálatoknak mi köze van a külügyekhez. Nagyon sok, különösen a mai világunkban, amikor egy országot elsősorban nem felszínen érkező támadások érik, hanem a felszín alatt érkező támadások titkosszolgálati eszközökkel és különböző, a soft power kategóriájába besorolható eszközökkel, amit kizárólag titkosszolgálati eszközökkel lehet kivédeni. Éppen ezért nem értem, hogy az Információs Hivatal fölött miért nem a Külügyminisztérium diszponál, miért került az máshova, ugyanis így a Külügyminisztérium és így az országunk is pajzs nélkül maradt egy olyan háborúban, amelyik elsöpörni látszik. Nyilvánvaló az, hogy azok a támadás ok, amelyek Magyarországot érik, és amelyek a Külügyminisztériumot teljes mértékben felkészületlenül érik, azok nemcsak ezt a kormányt sújtják, nemcsak ezt a kormányt károsítják, hanem az egész országot és az egész nemzetünket. Úgyhogy nagyon fontos lenne, hogy ne csak az események után kullogjunk, hanem próbáljunk meg egy stratégiát kidolgozni. Nagyon jó lenne, ha ez a költségvetés tervezetében is visszaköszönne, és ilyen értelemben az országunknak is egy külügyi diplomáciai stratégiát fel tudna mutatni ez a kormány. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Képviselő úr felszólalása után most kétperces szót kérők kapnak szót, de elsőként ismét a kormány jelentkezett, ezért megadom a szót Magyar Levente államtitkár úrn ak. Parancsoljon! MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék röviden, tételesen reagálni az ön által felvetettekre. Mindazonáltal azzal kezdeném a mondanivalómat, hogy a legtöbb hozzászólást köszönettel vettem, ugyanis valós problémákra mutatott rá a képviselő úr. A magyar külpolitikát az elmúlt 25 évben számos kritika érte, ezek egy része bizony joggal, ezeknek a korrekciójára teszünk min dennap erőfeszítést a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Egyébként nem külügyi és kereskedelmi minisztérium, ahogy a képviselő úr mondta, hanem Külgazdasági és Külügyminisztérium immáron fél éve; ön napi szinten foglalkozik magyar külpolitikával, úgyho gy ezt a változást ajánlom a figyelmébe, most már több hónapja így hívják a minisztériumunkat. Hadd kezdjem azzal a kritikával, képviselő úr, hogy a klasszikus diplomácia háttérbe szorul a külgazdasági érdekérvényesítéssel szemben. Ezt a vitát számos alkal ommal e Ház falai között is és egyéb fórumokon lefolytattuk, tehát szeretném hangsúlyozni a jól ismert álláspontunkat, miszerint szó sincs erről. Tehát pusztán arról van szó, tisztelt képviselő úr, hogy azon külgazdasági nemzeti érdekérvényesítés, ami az e lmúlt időszakban gyakorlatilag háttérbe szorult az úgymond klasszikus diplomáciai feladatokkal és szempontokkal szemben, sokkal nagyobb teret kap a jelenlegi külpolitikai, külügyi kurzus alatt, mint korábban. Azt gondolom, hogy éppen azon geopolitikai vált ozásokból fakadóan, amelyek rendkívül intenzívek, és mélyen érintik Magyarországot is, fakad az az egyértelmű felismerés és a felismerés nyomán a gyakorlat, hogy át kell alakítanunk, rugalmasabbá kell tennünk a külgazdasági, külügyi rendszerünket, és elsős orban arra kell erőforrásainkat fordítani, hogy egy növekvő versenyhelyzetben, egy fokozódó versenyhelyzetben Magyarország megállja a helyét globálisan. Korábban nem voltak kiépítve azok a struktúrák, vagy ha a csírájuk meg is volt, nem kellő kapacitással működtek, amelyek biztosították volna azt, hogy Magyarország gazdasági érdekérvényesítése akár a TávolKeleten vagy a világ közelebbi régióiban
