Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2168 A második kérdés az egyoldalú szerződésmódosítások kérdése. Ugye, a kamatemelésekről beszélünk elsősorban. Erről döntött a Kúria, tisztességtelennek, semmisnek tekinti ezeket a lépéseket, egyértelmű az ügy. Önök már a választások előtt hoztak jogszabályt erre nézve, ugye, ezek visszajárnak az ügyfélnek, megvannak ennek a meghatározott keretei, hogyan kell ezt visszafolyósítani vagy a tőkéből levonni a még élő hitelek kapcsán. Ez nagyjából 20 százaléknyit emelt egy átlagos hitel esetében a törlesztőrészleteken. A harmadik, a legkisebb tétel az árfolyamrés volt, mintegy 2,5 százalékban az eladási és a vételi árfolyam közötti különbséget is ráterhelték a bankok az adósokra. Ez nagyjá ból egy átlagos hitel esetében 2,5 százaléknyit felelt a törlesztőrészlet emelkedéséért. Erről is kimondta a Kúria, hogy semmis. Tehát van egy olyan helyzet, ami egy hatalmas társadalmi kockázat, egy növekvő törlesztőrészlet, egy olyan pénzügyi konstrukció , ami nem vállalható, remélem, soha többé ebben az országban, hiszen látjuk, hogy milyen társadalmi kockázatokat okozott. Szerte a világon ilyen helyzetben arról gondolkodnak, hogy hogyan lehet ezeket a kérdéseket a bankrendszer, az állam szerepvállalásáva l és az adósok bevonásával kezelni. Amikor én megközelítem ezt a kérdést, akkor azt mondom, hogy ebből a három törlesztőrészletnövelő tényezőből egy maradt mára, ez van az asztalunkon. Hiszen döntött a Kúria az egyoldalú szerződésmódosításokról és az árfo lyamrésről. Ez nem része ma ennek a történetnek. Kimondta azt a Kúria, hogy ezek nem voltak tisztességesek. Kizárólag arról kell beszélnünk, hogyan lehet hármas szerepvállalással az árfolyamváltozásból fakadó problémákat kezelni. Jelentem, az, amit önök me gállapodásként a Bankszövetséggel ma az Országgyűlés elé hoztak, azt jelenti, hogy a három szereplő közül egyetlen félre hárítják a probléma összes terhét, az adósokra. Az adósokra, hiszen a bankrendszer a másik két ügy után nem vállal szerepet abban, hogy an lehetne az árfolyamot könnyíteni az adósok szempontjából, az állam meg nem hajlandó erről beszélni. Jól láthattuk a vitában, hogy elhárítottak minden ilyen típusú kérdést. Mit lehetne tenni ebben a szituációban? Hiszen még egy hatalmas probléma van, ami szerintem elvi kérdés. Az adósoktól önök ezzel a jogszabállyal annak a reményét is elveszik, hogy a jövőben valamikor javulhat a helyzetük, javulhat az árfolyam, és kedvezőbb törlesztőrészleteket kelljen fizetniük. Elhangzott, hogy a másik két szereplő mi t tehetne, hiszen nem lehet mindent az adósokra hárítani, ők így is óriási terheket viselnek. Egyrészt, ugye, a deviza biztosítása kapcsán a jegybank mintegy 150 milliárdot nyer az árfolyamon. Ez szerintem nincs rendben. Nincs rendben ez a dolog. Ez az öss zeg felhasználható volna az adósok terheinek csökkentésére. Elhangzott, hogy a Matolcsy György vezette jegybank luxuskiadásokat eszközöl, kastélyokat vásárol, az unortodox gazdaságpolitikát oktató iskolarendszerbe fektet be, mindenféle alapítványokat támog at. Szerintem ez méltatlan egy olyan helyzetben, amikor ekkora társadalmi probléma van. Részint az Országgyűlésnek is lenne lehetősége fellépni ebben a helyzetben, hogy mit tehet meg a jegybank és a jegybankelnök, és mit nem. És most nem arról beszélek, ho gy a monetáris politikába való beleszólást jelentené ez, hiszen nyilván nem ezt mondom, a jegybank függetlensége persze fontos dolog. De azt gondolom, hogy ebben a tekintetben lehetne lépni. És egyébként a költségvetésben is volnának még tartalékok, ha az állam luxuskiadásait a probléma kezelésének érdekében visszafogná. Nekem és szerintem több százezer adósnak nem megfelelő válasz az, hogy ilyet nem lehet, meg a jegybank életébe ilyen módon nem lehet beavatkozni. Számtalan unortodox megoldást hoztak önök, senkivel nem egyeztetve átalakították a munka törvénykönyvétől kezdve az emberek életét alapvetően meghatározó jogszabályokat, tényleg szétverték a rokkantellátást. Mondhatnék annyi példát egyébként, számos példát az egyeztetések nélküli, egyoldalú, unorto dox megoldásokra. Szerintem kiváló lehetőség volna, részint a jegybank lehetőségeit, részint a költségvetés tartalékait figyelembe véve, az államnak segíteni, javítani az adósok szempontjából ezt az árfolyamot. Mit tehetnének bankok? Részint beláthatnák az t, hogy az árfolyamváltozással kapcsolatos problémák kapcsán van még feladatuk, részt kell venniük a problémák megoldásában azért, hogy az