Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
2167 elhúzódása után ők még lehetetlenebb és még súlyosabb helyzetbe kerülnének. S ráadásul abba n a pillanatban megjelennének nemcsak az én, hanem az önök fogadóóráin is azok a hiteles ügyfelek, azok az adóshitelesek, akik forintban kötötték meg a hitelszerződéseket, és joggal követelnék az azonos elbánást önöktől is, kedves ellenzéki képviselőtársai m. Ezért mondom azt, hogy közös érdekünk ennek a törvénynek az elfogadása, és kérem ehhez az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most Varga László képviselő úrnak adom meg a szót normál időkeretben. DR. VARGA LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Két jogszabályt tárgyal most az Országgyűlés, és ez egy kicsit furcsává is teszi a helyzetet, hiszen a Fidesz megszólalói javarészt a számukra kedvező tekintetben próbálják interpretálni azt, ami ma itt történik. Beszélnek egy jövőben fair bankrendszerről, s beszélnek a múlt hibáiról. Azt gondolom, hogy ezek közül nagyon sok mindenben egyet is lehet érteni. Azonban a másik jogszabály, amely azért az emb erek, az adósok életét alapvetően mégiscsak jobban meghatározza, az a múltból fakad, és ez a forintosításról szól. Nagyon sok minden elhangzott már ennek kapcsán. Én csak nagyon röviden szeretnék a múlttal foglalkozni. A 2001ben, az Orbánkormány alatt el fogadott jogszabály alapján vált lehetővé Magyarországon a devizahitelezés, és az is tényszerű, hogy 2010ben 185 forint volt a svájci frank árfolyama. A módosító javaslat is a forintosításról szóló jogszabályhoz azért született meg, mert azt állítjuk, azt valljuk, hogy ugyan erősödött a svájci frank, de mégiscsak az önök kormányzása, gazdaságpolitikája volt a zöm, ami meghatározó volt ebben az árfolyamromlásban. Mi azt gondoljuk, hogy az önök gazdaságpolitikájának az árát nem a devizahiteleseknek kell megf izetni, ezért javasoljuk ezt a módosítást. Sokan beszéltek a múltról is. Valóban, részint a világválság, részint az ilyenfajta devizahitelezés olyan társadalmi és gazdasági kockázatot jelent - de mi beszéljünk talán elsősorban a társadalmi kockázatokról, h iszen emberekről beszélünk , ami nem vállalható. Azt, hogy ez egy rossz konstrukció, szerintem nagyjából hasonlóan látja mindenki. 2010ben ezek kivezetésre is kerültek, legalábbis zömmel, hiszen nagyon szűk az a jogosulti kör, aki felvehet ma ilyen hitel eket. Szerintem abban, hogy ilyen többé ne történjen, egyetértünk, hogy ilyen buborék ne alakuljon ki. Hiszen itt azért voltak olyan pénzintézetek, bankok, amelyek megfelelő hitelminősítések nélkül - ez látszik a gyakorlatban - nyakrafőre osztották ezeket a hiteleket, társadalmi problémákat okozva részint. Részint fontos az, hogy a jövőben minden egyes állampolgár lássa azt, hogy mekkora a teherbíró képessége a hitelfelvétel tekintetében. Szerte a világon, Európa minden országában 2008 után sokat változtak , erősödtek az állami szabályozók. Azt valóban el kell ismerni, hogy erősebb állami szabályozók esetén mérsékeltebb lehetett volna ez a probléma, de szerte Európában így van, a gazdasági válság hozta ezt a problémát. Tehát az a folyamat, ami 2008 után, a v álság kirobbanása után elindult, a szabályozók erősítése, ez is nyilvánvalóan fontos volt. A jövőre nézve tehát sok szempontból hasonlóan látjuk a dolgokat, mégis van egy buborék, egy helyzet, egy óriási társadalmi kockázat, amelynek a megoldásáról szól a közélet hónapok, évek óta. Ebben született egy döntés, a Kúria döntött. Jól látszik, hogy a hatalmas társadalmi kockázat az árfolyamromlás. Az árfolyamromlás - több tanulmány alapján is mondhatom ezt, amiket megnéztem, mielőtt felszólalásra jelentkeztem - alapvetően három tényezőből állt össze. (12.30) Egyrészt ez a zöm az árfolyamváltozás maga, tehát a forint gyengülése, ez a zöm adott esetben a devizának az erősödése, amiben ez a hitel folyósításra került. A törlesztőrészleteket ez a kérdés mintegy 60 szá zalékkal emelte meg egy átlagos hitel esetében, amelyet 2008 előtt vettek föl.
