Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2162 volt a lényege, hogy devizaalapúnak neveztek olyan hitelkonstrukciókat, amelyek mögött valóban igazolható devizafedezet nem állt a kereskedelmi bank mögött. Ezek fiktív ügyletek voltak. Ez az egésznek a lényege. Tehát akkor, amikor egy ellenzéki képviselő azt á llítja, hogy nagyon sok esetben az ilyen ügyletek mögött valódi devizatartalom nem volt, akkor én azt gondolom, hogy közel jár a valósághoz. Arról nem beszélve, hogy mi is azt követeltük elég régóta, hogy úgy kellene hozzányúlni ehhez az egész történethez, hogy először is magát a devizaelemet száműzzük ezekből a szerződéses konstrukciókból, hiszen a becsapásnak pontosan az volt a lényege, hogy valójában nagyon gyakran nem volt devizafedezet, és egyébként már ’11ben is arra figyelmeztettünk, hogy ott lehet kockázat a bankrendszerben is, hogy valójában nem volt meg az a devizafedezet, ami alapján az embereket egyébként megvezették. Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt állítja, hogy ez a törvény 25 százalékkal fogja a devizaadósok terhét csökkenteni. Mi meg az t állítjuk, hogy nem tudjuk, és ami még fontosabb, hogy a devizahitelkárosultak nem tudják, hogy az a 25 százalék hogyan jön ki. Tehát ezt a törvényt jó lelkiismerettel addig megszavazni nem lehet, amíg a kormány nem áll elő. Itt a lehetőség, államtitkár úr, és mutassa be itt az Országgyűlésben, mutassa be az ország nyilvánossága előtt azt a számítási módot, amivel önök kihozták ezt a 25 százalékot! Tegnap a Törvényalkotási bizottságban én is végighallgattam Balla frakcióigazgató urat, hogy hát ez a nagysz erű kormány 25 százalékkal csökkenti a devizaadósok terhét. Kiváló. Hol van a számítás? Honnan jött ki ez a 25 százalék? Tessék végre elmagyarázni! Tehát túl azon, hogy a Habony Művek ezt írta meg önöknek, hogy ezt kell mondani, hogyan jött ki ez a szám? 2 . A Magyar Nemzeti Bank közzétett egy képletet, ami alapján az adósnak ki kell számolnia az új tartozását. Viszont az LMP meg azt gondolja, hogy feltehetően az érintett adósok döntő része nem rendelkezik matematikusi végzettséggel. Ahhoz, hogy a jegybank á ltal közzétett képlet alapján valaki ki tudja számolni a tartozását, legalábbis matematikusi végzettségre lenne szükség. Tehát mi azt követeljük elsősorban a jegybanktól, de az NGM is nyújthat ehhez segítséget, hogy sürgősen, napokon belül tegyenek közzé e gy olyan kalkulátort, amelyen keresztül egy átlagos állampolgár is ki tudja számolni azt, hogy pontosan mennyi lesz az új tartozása. Tehát addig erről a törvényjavaslatról érdemben dönteni jó lelkiismerettel nem lehet, amíg egyrészt a kormány nem áll elő a zzal, hogy pontosan hogyan jön ki számára az, hogy pont 25 százalék, amivel az adósok tartozása átlagosan csökkenni fog; 2. amíg az érintettek nem kapnak segítséget ahhoz, hogy egy kalkulátorral ki tudják kalkulálni a saját jövendő tartozásukat. Az a helyz et, államtitkár úr, hogy ez egy vakrepülés, amit a kormány folytat. Nem tudni azt, hogy a törvény elfogadása után pontosan az egyes adósok hitelállománya, adóssága hogyan fog alakulni. Ami igazán vérlázító ebben a történetben, hogy önök azt mondják, hogy e lszámoltatják a bankokat, és az emberek oldalára álltak, az embereken segítenek. Nagyszerű. Közben viszont a valóság úgy néz ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank vesz 210 forintért svájci frankot, majd utána 256 forintért eladja azt a bankoknak, és kaszál rajta 46 forintot. Összesen ezen a bulin a Magyar Nemzeti Bank 100 milliárdot kaszál. Ez az a 100 milliárd forint, ami, ha valóban az emberek zsebébe kerülne, akkor a devizahiteladósok, akik ma még ebben a csapdában rekedtek, valóban olyan helyzetbe juthatnának , ha ez a 100 milliárd forint ott lenne náluk, az emberek oldalán, mintha annak idején a bankok nem vágták volna őket át, tehát nem egy fiktív devizaalapú hitelügyletet kötöttek volna. Magyarul, arról van szó, hogy ezzel a 100 milliárd forinttal kormányzat i asszisztencia mellett Matolcsy György megrövidíti a devizahiteladósokat. Ez a 100 milliárd forint arra kell, hogy ebből ne csak hangszereket meg egyéb műtárgyakat vásároljon a jegybank, de adott esetben különböző offshore hátterű cégeknek csorgasson ki súlyos százmilliókat, lásd az Eiffelpalota ügyét. Ezért kell ez a nagy tőkefelhalmozás a Magyar Nemzeti Banknál.
