Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
2102 hogy folyamatosan szűkíti a szociális ellátásokra juttatott források összegét. Pedig, tisztelt képviselőtársaim, ha megnézzük, ezek az emberek nem jószántukból fordulnak ám segítségért akár az államhoz, akár az önkormányzatokhoz. Hibás az a feltételezés, hogy ha azt tetszenek gondolni, hogy ezek az emberek tulajdonképpen a kezüket tartják azért, ho gy segélyeket kapjanak, és hogy ezek az emberek nem akarnak dolgozni. Nagyon sokan ugyanis valóban azt választanák, ha tehetnék, hogy dolgoznak, de mivel nincsenek valódi és érdemi munkahelyek, és bizony a megtakarítások is nagyon elenyészők egy átlagos ma gyar háztartásban, hát nem nagyon tudnak mit tenni, ha ilyen helyzetbe kerülnek, akkor átmenetileg bizony pénzügyi szociális ellátásért kell hogy folyamodjanak, még akkor is, ha - higgye el, államtitkár úr - nagyon sokan vannak, akik ezt bizony szégyellik. Nem szívesen teszik meg, de ez a nagy büdös helyzet. Ezeknek az embereknek bizony átmeneti segítség kell, tisztelt államtitkár úr, hogy a megélhetésük biztosított legyen, hogy a munka világába valahogyan visszavezessük őket, hogy ne kerüljenek olyan helyz etbe, ahonnan nem vagy már csak nagyon nehezen tudnának visszakapaszkodni. (20.00) Ehhez képest mit tapasztalunk a kormány részéről a segítő kéz helyett? Azt látjuk, hogy évről évre a szociális pénzügyi ellátásokra fordítandó támogatások ö sszege csökken, büntetve ezzel egyébként a nehéz helyzetbe került családokat, nehéz helyzetbe került embereket, büntetve ezzel a szegénységet. Egyébként ezzel azt érik el, hogy ezeket az embereket még kilátástalanabb helyzetbe hozzák. Persze, sokat hallott uk a kormány tagjaitól, miniszterelnök úrtól, önöktől tegnap is, ma is, hogy teljesen más a fölfogásuk a segélyezéssel kapcsolatban, mert elsősorban munkát kell biztosítani az embereknek, nem segélyeket. Nem is lenne ezzel baj, ha ebben a tevékenységükben aktívak lennének és jeleskednének, és valódi, a versenyszférában létrejövő új munkahelyeket hoznának létre, és nem a csodafegyverként már említett közfoglalkoztatást hoznák fel rendszeresen mint megoldást. Hiszen önök is tudják, hogy ez egyrészt rövid időr e és nem is mindenki számára biztosított. Egyébként ezt nem én mondom, hanem a múlt héten az egyik híradásban maga Varga Mihály ismerte el, aki azt mondta, hogy sajnos minden tizediktizenegyedik ember fér hozzá egyébként a közfoglalkoztatás rendszeréhez. Egyébként a közfoglalkoztatás rendszeréről is megvan a véleményem. Ha nem is általánosságban, de bizony néhány helyen ez nem más egyébként, mint egy feudális földesúri rendszer nagyon rossz mutánsa, ahol bizony magának a közfoglalkoztatónak a kiszolgálását jelenti, annak kényekedve szerint, és bizony kilátástalan helyzetbe hozva azokat az embereket, akik erre a munkára rákényszerülnek. Így minden tiszteletem és megbecsülésem az övék. A 2015. évi költségvetésről szóló törvénytervezetben tehát azt látjuk, ho gy folyamatosan csökken a szociális ellátásokra fordítandó támogatás, miközben azt tapasztaljuk, hogy 2010 óta az ezt az ellátást igénybe vevők száma viszont folyamatosan növekedik. A megnövekedett pénzbeli ellátások többletigényét a szűkülő forrásokból má r biztosítani nem lehet, a forrásaiktól megfosztott önkormányzatok pedig az eddigi mértéknél nagyobb részben már nem tudják ezt a feladatot felvállalni. Különösen igaz ez, ha az önkormányzatok tekintetében azt látjuk, hogy az önkormányzatok támogatása is a 2015ös költségvetés szerint 25 milliárddal lesz kevesebb. Már látható, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt saját bevételekből kell finanszíroznia a megyei jogú városok nagy részének, tekintettel arra, hogy a s zociális feladatok egyéb támogatásából az adóerőképesség számítása miatt ezen települések nem részesülnek. És hát tudjuk, hogy a segélyezésben ez a két tétel a legfajsúlyosabb. Szeged esetében egyébként azt jelenti, Szeged egyébként az én választókerülete m, hogy míg 2014ben 460 millió forint illette volna meg a várost, ennek csak a felét tudta megkapni a beszámítás miatt, azaz 230 millió forintot. Ha most a 2015ös költségvetést nézem, akkor körülbelül ugyanez a szám, azaz 460 millió forint illetné meg a várost, de az adóerőképesség alapján sávosan csökkenthető a lehívható támogatás. Így csak a 25 százalékát, azaz 115 millió forint tud a város megkapni.
