Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1939 Teljesen meglepődöm azokon a hozzáállásokon, a mikor szintén László képviselő úr elmondja, hogy milyen jó lesz a költségvetésben a civil szektornak, micsoda hihetetlen szerencse. Elmondja azt, hogy a tavalyi évhez képest a Nemzeti Együttműködési Alapba 3,5 milliárd helyett 5,5 milliárd fog kerülni, és ettől milyen jó lesz a civil szervezeteknek. (19.40) Kérem szépen, az MSZPkormányok idején fideszes delegáltakkal a Nemzeti Civil Alapprogramban együtt küzdöttem azért, hogy az MSZPkormány ne tudja 7,7 milliárdról 7re csökkenteni a Nemzeti Civil Alap ös szegét. Ez volt a legrosszabb, amit elértünk, és az MSZP a legrosszabb évében is odaadta a 7 milliárdot a zöld civileknek. És most sikerpropagandaként van könyvelve az, hogy 3,5 milliárdról 5,5re növekszik a civil szervezeteknek szánt források mennyisége. Tehát ez az a szemlélet, amikor más helyzetből másképp látjuk ugyanazokat a dolgokat. És akkor most innentől kezdve rátérnék arra, ami miatt igazából szót kértem, hiszen LMPs politikusként mindazok az értékek, ami miatt az LMPbe jöttem, és a parlamentbe n kaptam lehetőséget, részben a költségvetéskor is meg kell hogy jelenjenek. Ezek között, elnézésüket kérem, lesz jó néhány olyan, ami kisebb érdeklődésre tart számot, habár mi nagyon fontosnak tartjuk, és nyilvánvalóan a vezérszónokunk volt az, aki a font osabb strukturális és szemléletbeli dolgokra felhívta a figyelmet. Tehát nézzék el nekem, hogy néhány, az önök számára kisebb jelentőségű dolgot szóba hozok. Az első, amit szeretnék szóba hozni, a természet- és környezetvédelmi feladatok ellátásának előseg ítése. Ezen a soron nagyonnagyon nagy hiányosságokat látunk, és nagyonnagyon szeretnénk azt, ha az a kormány, amelyik azt állítja magáról, hogy fontos neki a természeti erőforrások fenntartható használata, a munkaalapú társadalom, valóban erőforrásokat h asználna el arra, hogy ezeket az erőforrásokat megvédje, ezeknek az erőforrásoknak az állapotára odafigyeljen, indikátorként használja azt, hogy hogyan is változnak. Hadd mondjak el néhány dolgot, amiket módosító indítványként nyújtottam be a költségvetésh ez; ilyen az állami feladatokat ellátó környezet- és természetvédelmi civil szervezetek szakmai tevékenységének támogatása. Hadd mondjam el önöknek, hogy amikor zöld civilek esetleg pozitívan nyilatkoztak az első Orbánkabinetről, az azért is volt, mert Tu riKovács Béla miniszter úr utolsó évében a zöld civileknek állami feladatátvállalásra 1,2 milliárd forintot biztosított a költségvetési forrásokból. Ezt az MSZPkormányok majdhogynem évről évre csökkentették. A szörnyű az, hogy a változást a Fidesz nem ho zta meg, hanem meghagyta azt a szintet, azt 70 és 90 millió közötti szintet, ami méltatlan azokhoz a feladatokhoz, amiket ezek a szervezetek ellátnak. Ezek között olyan szervezetek sokasága is található, amelyek európai uniós közvetlen forrásokból százmill iókat, milliárdos nagyságrendeket hoznak az országba olyan pályázatokból, amelyekből magyar közterheket fizetnek, magyar áfát fizetnek, és magyar adóforintok lesznek belőlük. Ezeknek a szervezeteknek a pályázati önrészei, a működéshez szükséges feltételei évek óta nincsenek biztosítva. Hadd mondjam el, hogy a veszélyeztetett vadon élő növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezménynek, közismert nevén CITESnek az aktuális hazai feladataira évek óta nem volt célzott forrás. Habár növekszi k folyamatosan az ezzel kapcsolatos felderítések száma, habár az internet dugig van ilyen jellegű hirdetésekkel, erre a kormányzat semmilyen forrást közvetlenül nem fordít. Ez egy nemzetközi kötelezettségvállalása az országnak, amire erőforrásokat nem ford ított. Ugyanígy el lehet mondani, hogy a ramsari egyezmény, ami a vizes élőhelyek védelmével foglalkozik, szintén nem kapott évek óta forrást, és mindazok a ramsari területek Magyarországon, amelyek nemzetközi jelentőségűnek vannak minősítve, természetvéde lmi feladataik ellátásához, fenntartásukhoz nem kaptak forrásokat. Ha már a nemzetközi kötelezettségvállalásoknál tartunk, amelyekben évtizedes mulasztásai vannak a magyar kormányoknak, akkor a biológiai sokféleség egyezményéről, a riói egyezményről is had d beszéljek, ami azt a célt szolgálná, hogy olyan alternatív vidékfejlesztési törekvések, olyan, a
