Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1940 természeti erőforrások fenntartható használatát elősegítő törekvések valósuljanak meg, amelyek az ember és a természet harmóniáját megteremtik. Az ilyen jell egű modellprogramoknak nagyonnagyon keserű sorsuk volt az elmúlt hónapokban, évben. Hadd említsem meg Kishantos történetét, ami már többször volt a Parlament falai között, de hát sok más, hasonló kezdeményezés van végveszélyben. Hiszen gyakorlatilag már i lyen jellegű törekvésekre forrás nem volt mostanában. Hadd mondjam el azt is, hogy az éghajlatváltozási keretegyezmény szintén Magyarországon törvénnyel kihirdetett egyezmény, amelynek a végrehajtására semmi törekvés nem volt. A nemzeti alkalmazkodási stra tégia elkészült, ugyanakkor nem történt arra törekvés, hogy abból bármi megvalósuljon. Pedig pontosan a klímaváltozásból adódó feladatok, az, hogy a fővárosban a tömegközlekedési várók minél inkább árnyékoltak legyenek, hogy több legyen a közkifolyó, és az például, hogy az öntözési lehetőségek a mezőgazdaságban megteremtődjenek, ezek mind olyanok, amelyek fokozott forrásokat igényelnének, és számos ember életében tudnának lehetőségeket teremteni. És akkor még nem is szóltam az európai tájegyezményről, vagy a Kárpátok védelméről szóló egyezményről, amelyekben szintén olyan kötelezettségvállalásai vannak a magyar kormányzatnak, amelyekből semmit nem valósít meg. A mezőgazdasági és természetvédelmi feladatok között hadd említsek meg még egyet, ami szintén évtiz edes mulasztása a magyar kormányzatnak. Ez pedig a védett állatfajok által okozott gazdasági agrárkárok enyhítésének költsége. Gyakorlatilag most, amikor Nógrád megyében medve üt le juhokat, vagy amikor szerencsére soha nem látott mennyiségű vadlúd lep el őszi vetéseket, évről évre felmerül annak igénye, hogy a riasztáson kívül milyen kárenyhítési lehetőségek lennének a magyar gazdálkodóknak, hogy természetvédelmi egyezményekből származó kötelezettségeink teljesítése mellett esetleg a magyar gazdálkodók jus sanak egy kis segítséghez. Ez a csomag az, amivel megpróbáltam a környezet- és természetvédelmi feladatok ellátását elősegíteni. Ezekből elenyésző az, ami nem kormányzati felhasználásra van szánva, ezeknek java ré sze nemzeti parki felhasználások, és az FMen keresztül a szakminisztérium és szakigazgatási szervei használhatnák fel. Azért is kiemelten fontosnak érzem ezen feladatokat, mert a területalapú támogatások elvonásával számos nemzeti park fog küzdeni pénzügy i gondokkal, és az ilyen jellegű kiegészítő források lehetőséget teremtenének arra, hogy újra gyakorlati természetvédelmi feladatokat tudjanak ellátni, és kiegészítsék hiányzó forrásaikat. A második csoport talán még kisebb érdeklődésre tarthat számot köre ikben, de ennek ellenére el kell mondjam, hogy egy kis csoportnak az országban nagyonnagyon fontos lenne ez. Ez pedig a szaksegítséggel történő intézeten kívüli szülés rendszerének magyarországi megvalósítása; a bábapraxis megvalósítása, amiről jogszabály t fogadott el a második Orbánkabinet, ugyanakkor semmiféle lépés nem történt annak érdekében, hogy a magyarországi bábapraxis beindulhasson. Nemcsak a képzésben nem történtek meg a lépések, hanem abban a két évtizedes mulasztásban sem történt semmi, hogy a „születés háza” referenciaintézményei létrejöhessenek az országban, hogy legalább meg lehessen próbálni azt a gyakorlatot, amit Hollandiában a születések közel 50 százalékánál alkalmaznak; ahhoz, hogy meg lehessen tenni az ez irányú törekvéseket, hogy be induljon végre Magyarországon az, hogy a szaksegítséggel történő intézeten kívüli szülés rendszere azt a hagyományt megteremtse, ami valójában a nők önrendelkezési jogának kereteit megteremtené. Ez ügyben költségvetési módosító javaslatomban az összköltség vetéshez képest szinte fillérekért a „születés háza” országos intézményhálózatának és referenciaintézetének kialakítására javasoltam forrásokat csoportosítani. A szülésznői és bábaszakkollégium kiegészítő képzésének, ismeretterjesztő szemléletformálásána k támogatására, az intézeten kívüli szülés oktatási hátterének kialakítására a szülésznői oktatásban, a gyermekorvosok újszülötti ellátására való felkészítésének finanszírozására és a védőnői hálózat felkészítésére javasoltam kisebb forrásokat átcsoportosí tani. Ez a kormány fogadta el azt, hogy erre Magyarországon jogszerű keretek között lehetőség legyen,
